Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)
az 1740-es években 6 forint/kazán. Elmérnie azonban a legsúlyosabb büntetés mellett tilos volt. Az eladáshoz való kizárólagos jogát többször is hangsúlyozta a gróf: „Ser és pálinka ároltatását magamnak reserválván.” Szegváron a Serház látta el sörrel és pálinkával a Serkorcsmát, Csongrádon és Szentesen szintén. Szentesen a sercsapszék még Harruckern idejében, 1784-ben épült a város felső vége fele. Orosházára más helységekből, főleg Vásárhelyről vitték az italt. Ez utóbbi helyen az italból befolyó jövedelem 48,2%-a a ser- és pálinkamérésből folyt be. A sör és pálinkafőzésben a 19. század fordulóján fellendülő majorsági gazdálkodás jelentős változást hozott. Özvegy Károlyi Antalné idejében (1804-ben) Vásárhelyen, — akkori mértékkel mérve óriási serház építésébe kezdtek. A 180 m hosszú, emeletes épület négy évig készült, 246 808 forintba került. Ez az üzem nemcsak a helyi fogyasztást látta el, hanem a környéket, sőt távolabbi városokat is. Kapcsolt üzemként pálinkafőzőt is felszereltek. A hulladékon, mellékterméken pedig ökröket hizlaltak, sertéseket javítottak. Az esztendei jövedelmek leírásában összevontan kezelték a sör és pálinkamérés hasznát. 1827-ben az uradalmi korcsmákon eladott pálinka évi átlaga, hat évi átlagot véve alapul: szilvapálinkából elfogy 18 akó 7 l itce, „egyvenlített” pálinkából pedig 298 akó 56 § itce. A pálinkát törkölyből, seprűből és gabonából egyaránt főzték. A korcsmái forgalom kimutatásaiból az tűnik ki, hogy a vásárhelyiek legszívesebben a törkölypálinkát fogyasztották, de az gyakran hiánycikk lehetett. Utána a gabonapálinka következett, végül a jóval drágább, Aradról szállított szilvapálinka. A havi fogyasztásra példa: Törköly pálinka Gabonapálinka Szilvapálinka 1822. aug. — 21 akó 11 itce 1 akó 46 itce 1823. okt. — 19 akó 19| itce 1 akó 34 itce 1823. nov. — 11 akó 30 itce 1 akó 30| itce 1824. júl. 18 akó 13 akó 56 itce 2 akó 34^ itce 1824. aug. 16 akó 11 akó 16 itce 1 akó 48^ itce 1824. febr. 9 akó 32 itce 8 akó 32 itce 3 akó 48 itce A vásárhelyi kerület uradalmai közt Vásárhely volt az italbázis. 1825 januárjában a vásárhelyi kerület 44 akó 55 j itce szilvapálinkájának 84,4 %-a a vásárhelyi pincében volt. 465 akó 9 f itce gabona pálinkájának 93,9 %-a a vásárhelyi pincében volt. 89 akó 121 itce törkölypálinkájának 13,1 %-a a vásárhelyi pincében volt. A Serház fő produktuma az évi 1700—1800 akó sör. 1827-ben az eladott 2057 akó 42 j itce sörnek és pálinkának az ára 20 422 Ft, amelynek 1/4 részét tekintette tiszta haszonnak az uradalmi elszámolás. Eszerint a Serház évi tiszta haszna: 5105 Ft — kr 324 109 109 Ol. KcsL P 394. 28. cs. 3. sz. 98
