Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)

nem adott igazat a hozzáforduló városnak, de a helytartótanács sem. „A földesúrnak kétségtelen joga van a dézsmát kibérelni és természetben szedni.” Ettől kezdve nemcsak a kilenced, hanem a püspöki tized jogán is szedi a földesúr a gabonát, bárányokat, szőlődézsmát, méghozzá a megváltás mellőzésével, természetben. Ne feledjük, a gabonakonjunktúra kellős közepén vagyunk. A hirtelen megszaporodott gabonát az uradalom alig tudja elraktározni. Hatalmas magtárakat építtet. A bortermésnek most 20%-át szerzi meg, s méretheti saját vendégfogadóiban, korcsmáiban. 1819-ben hiába kérték a vásárhelyi „igazságkeresők” a felsőbb hatóságokat, hogy küldjenek ide királyi biztost, „s általa vizsgáltassa meg különösen a püspöki dézsma ügyét, melynek haszonélvezésétől a várost százados jogai ellenére megfosztották.”89 A sérelem azért olyan fájdalmas, mert az uradalom természetesen semmivel sem járul hozzá a „transennális és stativans” katonaság tartásához, — holott annak idején a város éppen ebből a dézsmából fedezte azt. Az uraság néhány év múlva Szentes városát is kiszorította a püspöki tized haszonbéreléséből. „Most 1810 esz- dendőtül fogva ezen beneficiumot az uradalom tartja árendában.”90

Csongrádon a város tovább bérelhette a püspöki dézsmát 1060 Ft-ért. Szegvár és Orosháza pedig a „királyi dézsmától szabados” volt. Azt, hogy milyen nagy hasznot hoz az uradalomnak a püspöki dézsma bérlete, elegendő egyetlen év bevételével illusztrálni az uradalmi tisztség saját szavaival: „A vásárhelyi királyi dézsmát a M(éltóságos) grófné a váci püspökségtől exarendálván a most írt 1807. esztendőben bejött regia decima:

2939 akó 56 itce bor, ennek ára 8 Ft/akó 290 köböl búza, ennek ára 7 Ft/30 kr./köböl Báránytizedből

= 23 519 Ft = 2 175 Ft 1 784 Ft 40 kr.

Összesen: 27 478 Ft 40 kr.

De a költség tészen a számadásnak előadása szerint, a

püspökségnek számított árendát is ideszámítván = 2 914 Ft f kr.

Marad tehát tiszta haszon a família számára: 24 564 Ft 39 £ kr.”91

6. Földek haszonbére, árendája

a) Pusztabérletek

A 17. században kifejlődött nagy arányú extenzív állattenyésztéshez óriási területre volt szükség. A szomszédos puszták bérlete nélkülözhetetlen feltétele ennek a gazdálkodásmódnak. Amikor Széplaky inspektor 36 környékbeli tanút kihallgatott, azok még 19 pusztát soroltak Vásárhelyhez tartozónak. Ezek után is fizetik a taksát. Mindjárt Károlyi birtokba jutása után vitássá vált, használhatják-e a vásárhelyi jobbágyok Batida és Derekegyháza pusztát. Bár Derekegyházát majorsága centrumává szemelte ki a gróf, egy részét néhány évig mégis haszonbérbe engedi, persze a taksán felüli különbérért: „azon említett pusztát is kezekben bocsájtottam, oly condi- tioval, hogy azon pusztának exarendatiojáért tartozzanak ezen esztendőben száz tallért, idest florenos Rhenenses 150 az contractuson kívül fizetni.”92 Az 1722. évi vételkor Szöllős nevét nem említették, de mint a vásárhelyiek által használt puszta

68 CsmL (Hf) Tan. ir. 3/a. cs. 116. sz.

80 CsmL Szf Árv. ügy. 3. kötet.

81 Ol. KcsL P 397. 364. cs. no. 6.

82 CsmL (Hf) Tan. ir. 1. cs. 59. sz.

88