Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)
1848. április 4-én: „Folyó hó 2-án a Csendre felügyelő helybeli Bizottmány által felkéretett az uradalom, hogy addig is, míg a robotokat megszüntető törvények közhírré tétethetnének, a robotra kivált kényszerítő módokkali hajtást mellőzné el, — melyre mivel már úgyis alig lehet robotot kapni, az a válasz adatott, hogy a közjó és a közérdek tekintetében soha hátra nem maradó méltóságos birtokos gróf urak részéről oly intézet tétetett, mely szerint folyó évi április elsőjén túl senki Vásárhelyről sem robotra nem rendeltetik, sem robot el nem fogadtatik.”79 Érdekesen alakult vidékünkön a terményadózás sorsa. Ismeretes, hogy országos törvényeink szerint az egyházi tized beszolgáltatása után a földesúr is megkapta a maga tizedrészét a föld terményeiből, tételesen felsorolva: gabonából, borból, bárányból, méhből. Mivel a lakosság taksát fizetett, a szőlő kivételével nem kellett természetben dézsmálnia, — egészen 1769-ig. Az 1756-os urbárium ugyan tett kísérletet, de akkor ez még nem sikerült. Az 1772. évi urbárium szerint telkenként 4 forintért meg is váltható a kilenced. Szentesen eleinte csak természetben szedték a dézs- mát, majd 1778-tól ott is váltható lett évi 5486 Ft-ért.80 Vásárhelyen a kilencedváltság évtizedekig azonos szinten maradt: 1827-ben kicsit megemelte az uraság a kilencedváltságot, telkenként 5 Ft 27 kr-ra.. A földesúr a borból természetben szedte a dézsmát, időnként a kenderből és a lenből is, sőt olykor a kipréselt olajból. A báránydézsma felét 30 krajcárral meg lehetett váltani. 1792-ben a városi tanács elhatározta, hogy eltér az eddigi szokásoktól,-— mely szerint a báránydézsmát 10 garasával válthatták meg. Ettől kezdve ismét természetben szedik a báránydézsmát. Kilencedet szénából is kellett adni. Amikor 1803- ban Nagyhajláson szénakaszálásra kértek engedélyt, az uraság kilenced adása mellett egyezett bele. Szegváron a kilencedet „contractus szerint” fizették. Minden sessió után 10 véka búzát, 20 véka árpát, 8 véka zabot és 1 Ft 30 kr. szalmaváltságot.. Csongrádon is „elegendő kilencedet” kellett életből (gabonából) beszolgáltatni.. Jobbágytelkenként 8 véka búzát, 30 véka árpát, 4 véka zabot és 5 Ft készpénzt- Szentesen ugyancsak kontraktus szerint a gabonakilenced jobbágytelkenként 2| köböl búza, 5 köböl árpa, 2 köböl zab és 1 Ft 30 kr. készpénz. Orosházán 5 pm búzát, 10 pm árpát és 4 pm zabot kellett adni telkenként. Megjegyezve, hogy az uraság időnként kihangsúlyozta jogát: „az Élet dézsmát szalmául is beszedni.” Sámsonon nincsen dézsma, hiszen ott majorsági gazdálkodás folyt. Itt említhetjük meg a karácsonyi termény és állatadót, melynek váltságába az uradalom nem egyezett bele. E címen természetben beszolgáltattak a vásárhelyiek 79 Ol. KcsL P 408. 43. . 15. sz. 10/1848. 80 Barta 1979, 19. 3. Földesúri dézsma, kilenced 1772-ben 1780-ban 1789-ben 1808-ban 1813-ban 1823-ban 1432 Ft 8 j krajcár 4939 Ft 4939 Ft 4643 Ft 4644 Ft 4640 Ft 83
