Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Vass Előd: A vásárhelyi náhije 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírása
8. táblázat: A vásárhelyi náhije gabonatizedei 1560—1570 között Gabonatizedek Helység Évek összes búzatized egy kapu tizede kétszeres összes tized egy kapu tizede Vásárhely 1560 2200 kila 12 kila 862 kila 4,9 kila 1570 2995 kila 9,8 kila 2200 kila 7,2 kila Szentes 1560 1350 kila 24,0 kila 400 kila 7,0 kila 1570 1110 kila 11,0 kila 1300 kila 13,0 kila Falvak 1560 3847 kila 9,3 kila 2184 kila 5,3 kila 1570 4250 kila 9,3 kila 2487 kila 5,3 kila Puszták 1560 220 kila — 145 kila — 1570 864 kila — 215 kila — században használt „fertál” mértékegység érthető, aminek az értéke helyenként változott.41 A 8. táblázat Vásárhelyen és Szentesen a fenti időszakban a búza vetés mennyiségi visszaesését tükrözi, mivel a közben megemelkedett népességszám a búza termelését nem folytatta. Ugyanebben az időszakban viszont a kétszeres mennyiségei megemelkedtek. Ezt az egy kapura eső tizedmennyiségek jól szemléltetik. A 16 faluban a búza és a kétszeres termésmennyiségek változatlan mennyiségben mutathatók ki, pedig a lakosság egy része elköltözött. A falusi gabonatermelésben, tehát minimális emelkedésre is következtethetünk. Ez a megnőtt számú igásökör munkájából adódhatott. Ennélfogva feltételezhetjük, hogy a falvakból elköltözött lakosok a zsellérekből tevődtek ki. 9. táblázat: A vásárhelyi náhije juhtenyésztése 1560—1570 között Helység Évek Juhszám Juh adó Egy kapu darabszáma Vásárhely 1560 6 098 drb 19 840 drb 149 drb 1570 — 19 840 drb 65 drb Szentes 1560 850 drb 1 000 drb 33 drb 1570 — 3 000 drb 30 drb Falvak 1560 10 461 drb 32 772 drb 105 drb 1570 — 33 390 drb 73 drb A vásárhelyi náhije juhtenyésztésének egy évtizedes változása között Vásárhely városnak a csökkenő juhszámát kell mindenekelőtt kiemelnünk. Vásárhelyen közel a felére, a 16 faluban pedig kétharmadára csökkent a juhok száma, amíg Szentesen ez az arány változatlan maradt. A török adóztatás szabályrendeletei szerint kettő juhtól egy akcsát, egy sertéstől, amelyik egy évnél már öregebb, kettő akcsát és egy méhkas után pedig szintén kettő akcsát szedtek. A földesúri adóösszegből ilyen módon kiszámíthatóvá válik a darabszám, s ha ezt egy kapu illetve háztartásra eső arányszámra is lebontjuk: a tényleges átlagszám kiszámíthatóvá válik. Vásárhelyen 1560—1570 között a 10. táblázat szerint a sertésszám egyharmadával és a méhkasszám is szintén egyharmadával csökkent. Szentesen a sertések és a méhkasok száma kissé emelkedett. A 16 lakott faluban 41 A török mértékegységekről: Fekete Lajos, Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása, Budapest 1943, 14 1. Ha a 41 kg.-os egri kilát vesszük, akkor a 8. táblázat egy kapu-háztartásra eső gabonamennyiségei átlagosan 20—40 q között váltakoztak. 23
