Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig
I. A két munkáspárt szegedi szervezetének megalakulása, együttműködésük az 1945-ös választásokig12 A város felszabadulása — október 11 — után megkezdődhetett az új élet kialakítása. A központi hatalom hiánya következtében egy sajátos politikai fejlődés, történelmi szituáció határozta meg a munkáspártok létrejöttének, tevékenységének körülményeit is. A felszabadult Szegeden is elsőként a kommunista párt állt talpra. A város munkásmozgalmának vezetői már 1944-ben, az illegalitás körülményei között készültek a felszabadulást követő időkre, megvitatták a teendőket. Különösen szeptember 2-a után zajlottak le összejövetelek, miután visszatértek az internáló táborból a német megszállás után elhurcolt munkásmozgalmi vezetők. Többek között összejöttek baloldaliak Kovács István Petőfi Sándor sugárúti műhelyében.13 Megbeszélés volt szeptember 2-a után dr. Valentiny Ágoston lakásán és a Hétvezér utcai munkásotthonban is.14 Október 9-én egy csoport építőipari munkás jött össze megbeszélésre, ahol elhatározták a szakszervezeti mozgalom újjászervezését.15 Október 10-én a szervezett munkások polgárőrséget szerveztek a közrend biztosítása céljából.16 Ugyanezen a napon a volt illegális kommunisták, az 1944. március 19-ig legális munkásmozgalomban dolgozó kommunista érzelműek, baloldali szociáldemokraták és szakszervezeti vezetők megbeszélést tartottak.17 Ezen a Kommunisták Magyarországi Pártja szegedi csoportjának megalakulását határozták el. Ezeken a megbeszéléseken nagy viták folytak arról, hogy egy- vagy többpártrendszer lesz-e Magyarországon, egy vagy két munkáspárt szerveződik-e újjá, kommunista vagy szociáldemokrata lesz-e a párt, tömegpárt vagy káderpárt lesz-e stb. Témánk szempontjából nagyon lényeges, hogy a kommunisták és szociáldemokraták együtt vettek részt ezeken a megbeszéléseken. Végül egy párt — KMP néven — és egységes szakszervezeti mozgalom létrehozását határozták el. A felszabadulást követő első hónapban a szegedi munkásmozgalom lényegében az egy munkáspárt koncepciója alapján, egy párt keretében tevékenykedett. Id. Komócsin Mihály (régi baloldali szociáldemokrata vezető), Komócsin Illés (volt illegá12 Részletesen szólnak a felszabadulás körülményeiről, az ország politikai helyzetéről, a két munkáspártról: Ságvári Ágnes : A szövetségi politika kérdései Magyarországon a szocialista forradalom győzelméért vívott harcban (1944—48.) (A Kommunista Párt szövetségi politikája 1936—1962. Kossuth, 1966.) Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása Kossuth, I960., Ságvári Ágnes: Népfront és koalíció Magyarországon 1936—1948. Kossuth, 1967., A magyar forradalmi munkásmozgalom története, Kossuth, 1970., Sánta Ilona: A munkásegység fejlődése a felszabadulás után. (Húsz év. Kossuth, 1964.) c. tanulmányai. A felszabadulás helyi körülményeiről, a helyi politikai helyzetről lásd Gaál Endre: Adatok Szeged felszabadulásának történetéhez 1944—1945. Acta Universitatis Szegediensis Sectio Historica Tomus I. Szeged, 1957., RÁcz János: Felszabadulás és az új élet megindulása Csongrád megyében (1944—1945) (Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkás- mozgalmának történetéből 1944—1945. Szeged, 1970.), Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig (1944. okt. 11.—1945. ápr. 4.) Levéltári Közlemények. 1963. 1., 2. sz., Fehér István: A szegedi munkásság szervezeti helyzete a felszabadulás első éveiben (Acta Universitatis Szegediensis, Sectio scientiae socialismi Tomus V. Szeged, 1967.) c. fontosabb tanulmányokat. 13 Farkas István, az MKP egyik szegedi vezetője szóbeli közlése 14 Tombácz Imre: Az vagyok, aki voltam. Tiszatáj, 1970. 2. sz. 15 Délmagyarország, 1947. október 21. SZOT Levéltár, Csongrád-Csanád megye iratai 1948/4/d 16 CsmL. Pikler Tamás visszaemlékezése. Dr. Sárközi István gyűjtése. 17 Visszaemlékezések. Idézi Gaál Endre: Adatok Szeged felszabadulásának történetéhez 1944—45. Acta Universitatis Szegediensis. Sectió Historica. Tomus I. Szeged, 1957. 8. 1. 201
