Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Vass Előd: A vásárhelyi náhije 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírása

(kanuname)25 említett 6 magyar Ft-os, illetve 300 török akcsás cenzust fizetni nem tudó családfőket (müzevedzs) a fejadó fizetésére nem kényszerítették. Ha feltételezzük, hogy a fejadó „hane”-adóegységét minden cenzust fizetni képes családfőtől és a földesúri „kapu”-adóegységét minden telekkel rendelkező családfőtől behajtották, akkor feltételezhetjük azt, hogy a saját háztartással rendelkező telkesjobbágy családfők megközelítő arányát a házas zsellér családfőkkel szemben adóösszeírásunk tükrözi. Korábbi kutatások adatai szerint, Nógrád, Somogy, Tolna és Solt megyékben a zsellér családfők (a földdel nem rendelkezők) aránya az összes családfők 20—30 %-át közelítette meg. A vásárhelyi náhijében a 3. táblázat alapján 1560-ban Vásárhelyen a hane-adóegységet fizetők száma az összes családfők számát 95 %-ban közelíti meg. Ugyanakkor azonban a többi húsz faluban gyakorlatilag mindenki fizette a fejadót, még a családfőkön kívül önálló háztartást vezető házas testvérek és fiúk is. Ez az utóbbi helyzet 1570-re általánossá vált: 941 hane-adóegységfizetőre 923 családfő esett. Ez az arány a családfőkön kívüli testvérek és fiúk megadóztatását mutatja ki. A török adóztatási szabályrendelet kimondja, ha egy házban két-három testvér lenne, s mindegyiknek külön-külön 6 magyar Ft-os, illetve 300 török akcsás értékű vagyona van, külön-külön adózzanak.

Az oszmán-török fejadó (más elnevezéseken harács, forint adó, császár adója) állami adó, egysége a hane volt, amelyet minden nem mohamedán családfőnek személye és vagyona megőrzésére a mohamedán államban kellett fizetni. A kivetéséről szabályrendelet (kanunname) részletesen intézkedett.26 Külön szedték be és külön is kezelték a többi adótól, azonban a vásárhelyi náhijében 1570-ben már egyesítették a többi adóval, ami a többi magyarországi hódolt terület szokásaitól eltérő különleges eljárás volt. A kapu-adót, (a kapu magyar jövevényszó a török, ben), más néven a törökök iszpendzsének is hívták. Ez a kapu adózási fogalom megfelelt a magyar királyi dica, vagyis forintos hadiadó (subsidium) kivetésének- amelynek az adóegysége a porta volt. A török kapu adó, egy kapura eső összege a magyar forint 1545 körüli értékének megfelelő 50 török akcsa volt. Korábbi kutatások alapján tudjuk, hogy Heves és Fejér megyében egy magyar porta adóegységre két török kapu adóegység, Vas megyében három török kapu adóegység és Békés megyében pedig 1,5 török kapu adóegység esik.26 Egy magyar porta adóegység fogalmában Békés megyében az 1550-es években átlagosan 1,5 kiscsalád számítható ki. A fenti kutatások eredménye összesítve, tehát egy török kapu adóegység fogalmában két- három kiscsalád mutatható ki. Ebből az állapítható meg, hogy egy telekkel, vagy telekrésszel rendelkező jobbágyháztartásban több kiscsalád dolgozott együtt, illetve a török kapu adóegység fogalmában a jobbágyháztartások számát, a „jobbágy gazdasági familia” számát kereshetjük. A 3. táblázatban a vásárhelyi náhije területén élő népesség számát és megoszlását mutatjuk be. A népesség valódi számának kiszámításához az összeírt családfők számát, a hane-adóegység számát és a kapuadóegység számát vettük figyelembe. Azonban a fenti kutatások alapján a 3. táblázatban közölt adóegységek és családfő számok csupán a cenzus szerinti vagyonnal rendelkező házas zsellérek és telkes jobbágyháztartások számát mutatja ki, s a teljes népesség számának kiszámításához még a vagyontalan gazdasági cselédek, az adómen25 A szegedi szandzsák 1548. évi török adóösszeírásának szabályrendeletét (kanunname) közölte: Vass Előd, i. m., ... 1., V. ő. 8. jegyzetben,

26 A magyar porta és a török kapu adóegységek arányairól: Vass Előd, Török adóztatás Borsód megyében az egri vár eleste előtt; Borsodi Levéltári Évkönyv IV., Miskolc 1980, ... 1. és U. ő. A székesfehérvári (Isztulni Belgrád) náhije 1582. évi török adóösszeírása, Fejér megyei Történeti Évkönyv XII., ... 1., és U. ő. Vas megyei helységek III. Murád szultán korabeli adóösszeírása, Vas Megyei Történeti Évkönyv, Szombathely 1980, ... 1., valamint Csípés Antal, Békés megye élete a XVI. században; Békéscsaba 1976, 18—20 1.

15