Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata
sikeres megnyilvánulása volt, még akkor is, ha a főispán az eseményekről lekicsnyi- lően azt jelentette, hogy: „...a szocialisták 1932. április 7-re tervezett demonstrációja a vármegye egész területén részben teljesen meghiúsult, részben pedig jelentéktelen eseménnyé zsugorodott össze...”144 6. A szociáldemokrata képviselői munka előtérbe kerülése A hatósági intézkedések (gyűléstilalom, szakszervezetek megfigyelése) szigorú betartása egyre szűkebb mederbe szorította a mozgalmi életet. A kialakult helyzetben a megyei és a városi képviselő-testület maradt szinte az egyedüli nyilvános fórum, ahol a mozgalom vezetői hallathatták szavukat. Nem véletlen tehát, hogy a korábbinál még nagyobb súlyt fektettek a képviselő-testületi, szereplésre. Önálló indítványok és interpellációk tömkelegét zúdították a közgyűlésben helyet foglaló hivatalos tényezőkre. Alig akadt kérdés, melyhez ne fűzték volna hozzá véleményüket, esetenként csípős megjegyzésüket. Különösen jelentős volt az 1932 júniusi városi közgyűlés, melyen 12 önálló indítványt és interpellációt nyújtottak be a szociáldemokrata képviselők; érintve ezekben szinte valamennyi olyan területet, melyekkel korábban már külön-külön is foglalkoztak. Gazdasági téren első helyen szóltak a még nyáron is meglevő munkanélküliségről.145 146 Kérték a háztulajdonosokra kirótt járda - és útépítési díjak, valamint a villanyóra használati díjak csökkentését, leszállítását.148 Politikai jellegű kérdést érintve, felszólaltak a Népszava előfizetőinek és olvasóinak rendőrségi zaklatása ellen.147 Érdeklődtek az országgyűlési képviselő-választói névjegyzékből való tömeges kihagyások oka felől.148 Mint városfejlesztési szempontból fontos kérdést tették szóvá a munkástelepek belterülethez csatolását, az egyes utak és mirhók kiépítését.149 Szociális téren indítványozták a városon keresztülhaladó, munkát kereső vándor ipari és földmunkások elszállásolásáról való gondoskodást, valamint a Széchenyi ligetben levő rendezvények díjtalanná való nyilvánítását.150 Szá- monkérték a kiosztott telkek ármérsékletének megállapítására hivatott bizottság összehívásának eddigi elmaradását, és érdeklődtek a város és az egyes RT-k között kötött szerződések felől.151 Tisztában voltak azzal, hogy a város súlyos anyagi gondokkal küzd, ezért nemcsak kértek, követeltek, hanem ésszerű javaslatok előterjesztésével igyekeztek hozzájárulni a bajok orvoslásához. Az ilyen jellegű előterjesztéseiket legtöbbször leszavazták, jobbára csupán azért, mert a szociáldemokratáktól szár- mazottak. Ez történt a város 1933. évi költségvetésének tárgyalásakor is, midőn Kádár Sándor a Szociáldemokrata Párt nevében felolvasott egy határozati javaslatot, melyből kiderült hogy egyes tételek elhagyásával közel 150 ezer pengővel csökkenteni lehetne a város kiadásait. Jellemző módon, a határozati javaslat felolvasása után szót kérő Bugyi Antal kormányfőtanácsos nem a csökkentett költségvetést vette fontolóra, hanem az ellen tiltakozott, („a polgári társadalom nevében”), hogy a közgyűlési teremben valaki is egy párt nevében beszédet mondjon. Mivel a többség a polgármester által előterjesztett duzzasztott költségvetési tervezetet fogadta el tárgyalásra, a szociáldemokrata frakció tagjai elhagyták a közgyűlési termet.152 144 CsmL (Szf) 82/1932. sz. Főisp. rés. 146 CsmL (Szf) 1932. júni. 24. Szentes város kgy. jkv. 156. sz. 146 U. o. 163.; 165. sz. 147 U. o. 155. sz. 148 U. o. 157. sz. 148 U. o. 164.; 166.; 167. sz. 150 U. o. 161.; 168. sz. 151 U. o. 159.; 160. sz. 152 CsmL (Szf) 1932. aug. 26. Szentes v. kgy. jkv. 178. sz.; Alföldi Újság, 1932. aug. 27. 155