Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Vass Előd: A vásárhelyi náhije 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírása
Vásárhelyen a Burgán tavat, Fark faluval szemközti Tisza-parton és Bekény határában a Hármas-Körösnek a Kurca-Tiszaágba való torkolatánál egyet külön megnevezés nélkül. A malmok adóztatásánál az őrlési teljesítményt jelentő „kerékszámot” vették figyelembe, s ezért így is tüntettük fel. Az 1560-as években nyolc kerékről hat kerékre csökkent az őrlési teljesítmény. Vásárhelyen szárazmalom, valószínűleg lóhajtással két kerékkel dolgozott, s ez változatlanul működött. Szentesen három kerekű szárazmalom dolgozott. 1560-ban Tömörkényen két kerékkel működő tiszai hajósmalom került feljegyzésre, de az 1570-ben már a szegedi náhijében dolgozott. Tőke faluban dolgozott még egykerekű szárazmalom, ami 1570-ben is működött. 1. táblázat: A vásárhelyi náhije települési jellege 1560—1570 között Objektumok jellege Objektumok száma 1560-ban 1570-ben Város 1 2 Lakott falu 20 16 Lakatlan falu 3 5 Puszta 5 18 Kikötő 1 1 Halastó 2 2 Malom 8 6 A vásárhelyi náhije települési jellegében 1560—1570 között bekövetkezett jelentős változás Szentes várossá történt emelkedése, kisebb lakott falvak lakosságának elvándorlása és a megművelt puszták számának megháromszorozódása volt. Meg kívánjuk jegyezni, hogy az 1632. évi török adóösszeírásunkban is ugyanez a 18 lakott helység szerepel, az 1595/96. évi hadjárat pusztításai ellenére, ismételt újjátelepüléssel. A vizsgált terület hódoltságkori történeti földrajzában csupán a puszták nevei szerepelnek, hol kisebb, hol nagyobb számban, valószínűleg aszerint, hogy milyen termelőkapacitással rendelkeztek azok a lakott települések, amelyek művelésre felhasználták.23 Az összes többi terület pedig parlag volt. A török hódoltság egész ideje alatt, tehát csupán a megművelés alatt levő falvak és puszták neve szerepel. A kikötők, halastavak és malmok száma változatlanul maradt. A viszonylagosan hosszabb ideig folyamatosan lakott helységek számának egymásközötti nagyság- rendi aránya a népesség eloszlására mutat rá. A vásárhelyi náhije lakott helységeinek egyharmada 1560-ban 11—20 hane-adó- egységszám és 0—10 kapu-adóegység szám között számítható ki. A hane és a kapu adóegységek nagyságrendjének eltolódása mögött a házas zselléreknek a telkes gazdákhoz viszonyított nagyobb száma rejtőzhet. A többi helység nagyságrendi száma a hane és kapu adóegységek szerint jelentős szétszóródásban található. Ha ugyanezeket a jelenségeket 1570-ben vizsgáljuk meg a 2. táblázat alapján, jól láthatjuk, hogy a 0—10 adóegységszámú kategóriában jelentős csökkenés mutatható ki. A legtöbb helység már a hane adóegység száma szerint a 21—30 és a kapu-adóegységszám szerint pedig szintén ugyanott mutatkozik meg. Az 1560. évi összeírás hane és kapu- adóegységszámaihoz viszonyítva továbbá a 11—20 adóegységszámú kategóriába 23 Az 1595/96. évi hadjáratok pusztításáról és az újjáépítésről: Borovszky, hogy a pusztítás után 1607-ben említik a források Vásárhelyt, s a többi helység ugyancsak ez időben elepült vissza. 13
