Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata

lépést a szövetség kialakítása felé. Tény az, hogy az Alföldi Újság 1929. október 15-én már arról értesithette olvasóit, hogy: „Közös listával szavaz a megyei és városi választáson a polgárok és munkások szövetsége.”7 Ezt megelőzően hosszas tárgyalások folytak a Kossuth Lajos pártok és az SZDP vezetői között, melynek eredményeként létrehoztak egy közös szervet, a ,,Polgárok és Munkások Választási Végrehajtó Bizottságát", mely hivatva volt irányítani a november elején esedékes megyei, majd ezt követően a városi képviselő-testületi választások előkészületeit. Elsőként programot dolgoztak ki, melyben körvonalazták a szövetkezett pártok főbb törekvéseit. Harcot hirdettek az általános, titkos választói jogért, szólás- és sajtószabadságért, s általában, minden emberi és polgári jogért. Előirányozták a közterhek enyhítését, a városi pótadók mérséklését, valamennyi társadalmi osztály számára kedvező városi beruházásokat. A munkásságnak és iparosságnak elsősorban munkaalkalom teremtését, a gazdálkodóknak jó utakat, terményeik jobb értékesítését ígérték. A kereskedők érdekeit össze kívánták egyeztetni a gazdaérdekekkel.8 Ezzel a programmal kezdték meg választási küzdelmüket, melynek nyitányát az október 13-ra szervezett népgyűlés jelentette. A gyűlésen a szövetkezett pártok országos és helyi vezetői részletesen elemezték a kialakult politikai és gazdasági helyzetet, rávilágítva a legégetőbb problémákra és azok megoldásának lehetséges módjaira. A szentesi születésű Szeder Ferenc,, volt szociáldemokrata országgyűlési képviselő, beszédében kitért a létrejött választási szövetség fontosságára. Kijelentette, hogy „... Az idő, a nyomorúság kovácsolt össze bennünket. A nyomor frontja addig szélesedett ki, hogy ma már együtt van a kispolgár, a kisiparos, a kiskereskedő a munkássággal. Közös a nyomorúságunk, közösen kell fel is sorakoznunk...”9 Október 20-án a város 10 különöbző pontján szervezett hasonló gyűléseket a Polgárok és Munkások Választói Végrehajtó Bizottsága, biztosítva, hogy az általuk összeállított program minél szélesebb tömegekhez eljusson.10 A népgyűlések szervezésével párhuzamosan összeállítottak egy közös ellenzéki listát, melyen a szövetkezett pártok képviselőjelöltjei szerepeltek.11

A gondos előkészítő munka meghozta az eredményét. A polgárok és munkások szövetsége jelentős sikert ért el a városi képviselő-testületi választásokat megelőző, annak főpróbájának is tekinthető megyei törvényhatósági bizottsági választásokon. A Csongrád megyei Törvényhatósági Bizottság 72 választott képviselői helye közül Szentes egymaga 22 mandátum felett rendelkezett.12 Az 1929. november 3-án lezajlott választásokon a 22 megyei mandátumból 16-ot a közös listán induló Kossuth Lajos pártkörök és az SZDP szereztek meg. A 16 ellenzéki mandátumból 5 a SZDP szentesi csoportjára esett.13

Ezek az eredmények bebizonyították a választási szövetségre lépett pártok ve7 Alföldi Újság, 1929. okt. 15.

8 Alföldi Újság, 1929. okt. 13.; okt. 15.; dec. 1.

9 Alföldi Újság, 1929. okt. 15.

10 Alföldi Újság, 1929. okt. 22.

11 Tájékoztató a megyei választásra. Alföldi Újság, 1929. nov.l.

12 A Csongrád megyei Törvényhatósági Bizottság taglétszáma összesen 202 fő volt, ebből virilis. jogon 72 fő, választott képviselőként 72 fő, egyéb jogcímen pedig 58 fő jutott be. Országos Törvénytár (1929. 382. 1. A) tábla.

13 A megyei mandátumhoz jutott 5 szentesi szociáldemokrata képviselő: Vajda Imre földmunkás, Buzi Sándor földmunkás, Feuerer János asztalosmester, Kádár Sándor kőművesmester és Molnár Imre cipész. Alföldi Újság, 1929. nov. 5. A megye más helységeiből még 5 szociáldemokrata került be a megyebizottmányba, a szentesieken kívül. Az SZDP tehát összesen 10 mandátumot szerzett Csongrád megyében. Ugyanebben az időben a hódmezővásárhelyi törvényhatósági bizottságba 7, a szegedibe 6, a Csanád megyeibe 4 szociáldemokrata bizottsági tag került be. Tamasi Mihály: A dolgozók harca a nyomor és kizsákmányolás, az ellenforradalmi rend ellen 1929.—1935. Szeged, 1971. MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 19—20.1. (Megjegyzés: Téves Barta—Gecsényi—Schneider: id. művének 110. oldalán az a megállapítás, miszerint Gunst Sándor (vaskereskedő!) és Soós Bálint

131