Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)
110 köböl 2 véka 2 porció zabot 88 Ft 30 kr. értékben 5 köböl 1 véka árpát = 4 Ft 12 kr. értékben 15 szekér szénát = 60 Ft — értékben 4 szekér szalmát = 4 Ft —- értékben Összesen 156 Ft 42 kr. értékben A 19. század gabona és gyapjúkonjunktúrás évtizedei nem kedveztek a ménes további fejlesztésének. Fia a minőségre még ügyeltek is, a létszám egyre csökkent. 1808-ban 39 istállózott ló mellett 317 méneses lóra ügyelt négy kommenciós csikós a ménesdirektor és a ménesmester felügyelete alatt. 1813-ra eltűnt a híres ménes Derekegyházáról. Át kellett adni a helyét a juhoknak. Nem szerepel többé a majorsági földek beneficiatusai közt a ménesdirektor. De még az „orvoskováts” kvártélyábul is juhászok lakása lett. Más célra használták fel a ménes nagy pajtáját is. Csak a sámsoni ménes maradt fönn változatlanul. 1813-ban Sámsonon a majorsági (szelíd) ménesben 41, a bitang (szilaj) ménesben 62 lovat őriztek. Ez az állomány a korszak végéig fönnmaradt. Vásárhelyen csak borhordó és olajmaimi igáslovakat, valamint parádéslovakat tartottak. A 18. században a szarvasmarha tenyésztése a jövedelem fő forrása a majorsági gazdálkodásban. A század közepétől évtizedeken át azonos szinten maradt, a 80-as évektől folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott. 1766-ban a derekegyházi tehéngulyán 740, a tinó gulyán 235 db szarvasmarhát tartottak nyilván. 1770-ben eladott az uradalom a bécsi kereskedőknek 320 ökröt, jármoztak 32-t, telelőre hajtottak 58-at. A tinó barmon 472 tinót őriztek. „Barom” alatt értették az együtt legeltetett marhaállományt, amely több gulyára is oszolhatott. így nevezték azonban a területet is, amelyet ez a jószágállomány állandóan használt. A „nagy barom” a derekegyházi kastélytól északkeletre húzódó baromjáró puszta. A nagy barmon legelt két komor és 14 öregbika, 361 tehén, 216 borjú stb., összesen 804 db szarvasmarha. Az egész derekegyházi állomány tehát 1686 db marha. Ugyanakkor a vásárhelyi jobbágyok a pusztán ugyancsak baromjáró gazdaságokban 9600 gulyabeli — és 540 göblyös marhát őriztettek.146 Az uradalmi tisztség minden kiadásról, bevételről gondos számadást, feljegyzést végzett. A tiszta haszon kimutatása a maga idejében, korszerű gazdálkodásra enged következtetni. Természetesen csak a külterjes állattenyésztés körülményei között. A derekegyházi szarvasmarha állomány 1771-ben'" A tehéngulya értéke Mennyiség db Érték Ft Komor (kiherélt) bika 2 40 Öreg bika 10 640 Harmadfű bika 10 350 Tavalyi 14 350 Öreg tehén 441 8 820 Harmadfű üszőborjú 81 1 215 Tavalyi üszőborjú 102 1 020 Tavalyi ökörborjú 77 1 155 Összesen: 743 146 147 Uo. Uo. Uo. 40. és CsmL (Hf) Szeremlei kézirat Uo. 42 13 590
