Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)

A piaci értékesítés jó utak hiányában nehézségekbe ütközött. Hosszú ideig főleg állatokból, állati termékekből csinált magának pénzt az uradalom. Árutermelésnek tekinthetjük a pálinka és sörgyártást, meg az olajütést is. Kü­lönösen az osztály után jelentkezett bátrabban a piacon, olyan termékekkel, melyek jól bírták a drága szállítást mint a gabona, a takarmánynövények magja és a repce. A feldolgozó iparban a 19. század első évtizedének nagy nekilendülése után újabb fej­lődés nem következett be. A gyapjúkonjuktúra és az újabb gyapjúkonjuktúra úgyis elegendő hasznot hozott az uradalomnak, — minden nagyobb beruházás nélkül. A llattenyésztés Ismeretes, hogy Károlyi Sándor gróf már birtokbaiktatása előtt megkezdte állattenyésztő majorsága alapjainak lerakását Csongrád-vásárhelyi uradalmában. Már az első években kiterjedt figyelme a szarvasmarhákra, lovakra, juhokra. 1722 őszén leküldte nagykárolyi ménesét az Alföldre és a gazdák gondjára bízta kitelel- tetésüket: „Rövid idő alatt a ménesem is oda fog érkezni, hanem azt is ajánlom addig jó gondotok alá, míg magam valamely gazdaságra verhetem ott magamat”. „Ezen Mészáros János nevű emberemnek lészen pedig gondviselése mind ménesemre, gu­lyámra és juhaimra is, az kit jó akaratotokból összeszerezhettek, csak télen is, meg­tapasztaljátok az országos adóban is milyen könnyebbséget szerzek, 1000 juhért se adnátok aztat. Az marha, mivel kevés, az Hódi és Szálkái marhájával úgy apám Pap Györgyével együtt eljárhat, mivel az ménesem is azokéval fog járni.”139 140 A to­vábbiakban teheneket, lovakat, juhokat adnak ajándékba a grófnak, aki még meddő teheneket is örömmel fogad. De már, hogy a taksába mit fogad el, és főleg milyen értékben, azt jobban megnézi. 1725-ben a restans taksába rúgott borjúkat is ajánlottak. A 400 bikaborjú és a 400 üszőborjú párját 6 Ft-ra értékelték. Vagyis az üszőborjúkat annyiba akarták számolni, mint a bikaborjúkat, amit természetesen nem fogadott el a földesúr. Károlyi Sándor török és nápolyi ménlovakat hozatott, de a vásárhelyi gazdák szép lovait is elfogadta csongrádi ménesébe. A gróf a ménest igen rövid idő alatt fej­lesztette föl. 1725-ben 140 lova volt, három év múlva több mint háromszoros. A major sági állatállomány 1728-ban1>0 Ló Szarvas­marha Juh Sertés Csongrád 288 — — 33 Szegvár 112 793 — — Vásárhely 86 — 1299 — Olykor csak a taksa felét fogadja el természetben, a másik felét pénzben kéri „Minthogy pedig jövő hónapban nagy szükségem leszen az pinzre.”141 Károlyi Sándor gazdaságszervező tevékenységére jellemző, hogy a méhészetet is meg akarta honosítani. 139 CsmL (Hf) Tan. ir. 1. cs. 33. sz. 140 Ol. KcsL P 397. 206. cs. d. 141 Uo. P 398. 63. cs. 27 920. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom