Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)

13. A halászat jövedelme

A vizekkel behálózott Vásárhelyi földön évszázadokon át a lakosság mindennapi eledele volt a hal. Régi források csodálatos halbőséget emlegetnek. A sekélyvizű erek, fokok és ,,síkok” ideális tenyészőhelyei lehettek a halnak. A háborús dúlásokat nem is lehetett volna talán túlélni, anélkül az el nem rekvirálható élelemforrás nélkül.

Gróf Károlyi Sándor a taksás városnak átengedte a halászat földesúri jussát, — némi kis megszorítással.

„Elébbi contractussaim szerint megh írt határimon mindenütt az halászat magok számára engedtetik, oly conditioval, hogy úgy azmiként eddigh holmi rossz dibdáb keszegeket, hanem jóféle számos halakat sózván bé és szárasztván megh s sós halat három akót, száraz halat pedig ötven darabból állót oda, ahova az uraságh parantsollja tartozzanak szállítani.”119 Az adott szó nem akadályozta a földesurat abban, hogy a következő évben kijelentse: a halászatot magának tartja fenn. Egyenlőre ugyan még a lakosságnak is megengedte a halászgatást, miután ő már lehalászta a vizet.

Károlyi 1756 után haszonbérlőkre ruházta jogát. Néhány év múlva ,,a régi rend” állott helyre, oly módon, hogy a hálók után a város taksát fizethetett, de a földesúr konyháját is el kellett látnia hallal. ínséges években nagy könyörgésre, olykor a „szegénységnek” megengedi a tavakon való halászatot.

Az 1772. évi urbárium VI. pontja 3 §-a leszögezi, hogy mindenféle vadászat, madarászás és halászat mindennemű halászó vízben egyedül az uraságot illet, azért a jobbágyokat szigorúan eltiltja ezektől. A halászat jogát természetesen haszonbérlőkön keresztül gyakorolta a földesúr.

A bérletet olykor a hálók után, máskor kerek összegben vetette ki. 1783-ban a Tisza és a tavak halászata 350 forintot jövedelmezett, a hét nagy háló árendája 84 forint. 1788-ban a halászható tavak felszínét 8610 holdnak mérték. 1789-ben a halászat a következő jövedelmet adta:

1. Tiszai halászat (9 nagy háló után) haszonbér: 108 Ft

2. Kistói halászat haszonbér 55 Ft

3. Többi tavak haszonbér: 305 Ft

(Térefok, Újtisza, Hód vize, Kistó, Barci fok, Ha- Összesen: 513 Ft lásztó, Kerektó, Hosszútó, Laponyag, Horgona, Suly- mos tó, Nagy sártó, Tőringnek Holdköldök, Batere,

Lőrinc ér, Gyanta, Vajér, Porgány fok, Nagy tó, Kender tó, Solti lapos, Körtvélyes vagy Horgas tó, Lőrinc János ere, Barci rét, Fenék, Gyuló ér, Sarkaly ér)

A csongrádi halászat a vásárhelyinél is jelentősebb. A 18. században még szekéren vonszolták a halat Nagykárolyba. A 19. században Sémán József pesti halász látta el a „pesti udvart” heti 60 font hallal. „Viszont ezen Csongrádi halászok a méltó- ságos uraságnak fizetendő készpénzbeli árendához képest, minden 10 forint után egy mázsa friss, eleven tiszai, vagy tó halat (itt is a szebb és nemesebbeket értvén) Sémán pesti halásznak itt helyben adni kötelesek.”

119 CsmL (Hf) Tan. ir. 1. cs. 60. sz.

104