Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)

13. A halászat jövedelme A vizekkel behálózott Vásárhelyi földön évszázadokon át a lakosság minden­napi eledele volt a hal. Régi források csodálatos halbőséget emlegetnek. A sekély­vizű erek, fokok és ,,síkok” ideális tenyészőhelyei lehettek a halnak. A háborús dúlásokat nem is lehetett volna talán túlélni, anélkül az el nem rekvirálható élelem­forrás nélkül. Gróf Károlyi Sándor a taksás városnak átengedte a halászat földesúri jussát, — némi kis megszorítással. „Elébbi contractussaim szerint megh írt határimon mindenütt az halászat ma­gok számára engedtetik, oly conditioval, hogy úgy azmiként eddigh holmi rossz dibdáb keszegeket, hanem jóféle számos halakat sózván bé és szárasztván megh s sós halat három akót, száraz halat pedig ötven darabból állót oda, ahova az uraságh parantsollja tartozzanak szállítani.”119 Az adott szó nem akadályozta a földesurat abban, hogy a következő évben kijelentse: a halászatot magának tartja fenn. Egyen­lőre ugyan még a lakosságnak is megengedte a halászgatást, miután ő már lehalászta a vizet. Károlyi 1756 után haszonbérlőkre ruházta jogát. Néhány év múlva ,,a régi rend” állott helyre, oly módon, hogy a hálók után a város taksát fizethetett, de a földesúr konyháját is el kellett látnia hallal. ínséges években nagy könyörgésre, olykor a „szegénységnek” megengedi a tavakon való halászatot. Az 1772. évi urbárium VI. pontja 3 §-a leszögezi, hogy mindenféle vadászat, madarászás és halászat mindennemű halászó vízben egyedül az uraságot illet, azért a jobbágyokat szigorúan eltiltja ezektől. A halászat jogát természetesen haszon­bérlőkön keresztül gyakorolta a földesúr. A bérletet olykor a hálók után, máskor kerek összegben vetette ki. 1783-ban a Tisza és a tavak halászata 350 forintot jövedelmezett, a hét nagy háló árendája 84 forint. 1788-ban a halászható tavak felszínét 8610 holdnak mérték. 1789-ben a ha­lászat a következő jövedelmet adta: 1. Tiszai halászat (9 nagy háló után) haszonbér: 108 Ft 2. Kistói halászat haszonbér 55 Ft 3. Többi tavak haszonbér: 305 Ft (Térefok, Újtisza, Hód vize, Kistó, Barci fok, Ha- Összesen: 513 Ft lásztó, Kerektó, Hosszútó, Laponyag, Horgona, Suly- mos tó, Nagy sártó, Tőringnek Holdköldök, Batere, Lőrinc ér, Gyanta, Vajér, Porgány fok, Nagy tó, Ken­der tó, Solti lapos, Körtvélyes vagy Horgas tó, Lőrinc János ere, Barci rét, Fenék, Gyuló ér, Sarkaly ér) A csongrádi halászat a vásárhelyinél is jelentősebb. A 18. században még szekéren vonszolták a halat Nagykárolyba. A 19. században Sémán József pesti halász látta el a „pesti udvart” heti 60 font hallal. „Viszont ezen Csongrádi halászok a méltó- ságos uraságnak fizetendő készpénzbeli árendához képest, minden 10 forint után egy mázsa friss, eleven tiszai, vagy tó halat (itt is a szebb és nemesebbeket értvén) Sémán pesti halásznak itt helyben adni kötelesek.” 119 CsmL (Hf) Tan. ir. 1. cs. 60. sz. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom