Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Sárközi István: Klebelsberg Kunó kulturpolitikája és annak szegedi aspektusai
Az ilyen alapos politikai szelekció folytán zárták ki a szegedi egyetemről Selzer Miklós V. éves orvostanhallgatót, 1922. január 18-án.20 Ifjú Bozóky Árpád jogtudományi karra való felvételi kérelmét is azzal a véleményezéssel utasította el a VKM — fellebbezés folytán —, hogy a „nevezett nemzetőr volt 1918—19-ben s a román fronton harcolt”. Vagy Färber Andor II. éves joghallgatót feljelentésre a Kar „nemzeti hűtlenséggel” vádolva zártaki 1925. július 14-én.21 Fodor Andor József Attila meghallgatására hivatkozva igyekezett bizonyítani hazafias hűségét. A szegedi egyetem jogtudományi karának 1920. január 28-án dátu- mozott egyik irata szerint a budapesti tudományegyetem orvos karáról 54 orvostanhallgatót zárt az egyetemi tanács.22 Haller István 1920-ban a „Szeged” című napilapban azt nyilatkozta, hogy „a numerus clausus-szal a magyar faj szupremációját kívánta megóvni.”23 Az egységes ismereteket nyújtó egységes alapfokú közoktatás gondolatát elvetették az ellenforradalmi rendszer kultúrpolitikájának irányítói. Az ellenforradalom útján uralomra került tőkés-földesúri osztály, a dualizmus korabeli nevelési követelményekhez viszonyítva, felfokozott nevelési követelményeket támasztott az oktatási intézményekkel szemben. „Meg kell védeni az ifjúság lelkét az internacionalizmus szellemével szemben, az iskolától az egyetemekig, a szabadoktatási intézményekben”, és a tantestületek, a pedagógusok, tanárok felelősségére utalt, az 1919. végén írott: „Nemzeti szellem a kultúrpolitikában” című neveléspolitikai írásában.24 Vajon mi volt az ideológia s nevelési elv, amely erre alkalmas lehetett? Ezt, a keresztény-nemzeti eszmék megvalósításában látták a korszak ellenforradalmi kultúrpolitikusai és neveléselméleti szakemberei. „Az iskola legyen kizárólag keresztény és nemzeti” hangsúlyozta Haller István. Ez a keresztény-nemzeti iskolapolitika „helyes” szociális nevelést, keresztény valláserkölcsi nevelést és „harcos nacionalizmust” követelt. Huszár Károly arra figyelmeztette a tanítókat, hogy az új viszonyok között az iskolának új célokat kell szolgálnia. „Az iskolának a faji öntudat és a nemzeti idealizmus melegágyává kell válnia”.25 A keresztény nemzeti gondolat határozottan követelte meg a keresztény erkölcsi tanok terjesztését, a keresztény vallási és soviniszta tanokkal áthatott nevelést, a soviniszta-irredenta érzelem felkeltését és tudatformálást, az osztályellentétek tagadását. Új feladatként került a nevelési intézmények elé különösen kiélezetten a marxista szocialista világnézet leküzdésére való felkészítés, a liberális nevelési szemlélet száműzése, az osztályharctól és az osztályellentétektől desztillált „egységes nemzeti szemlélet kialakítása és a nemzeti társadalom” megteremtése. További új feladat: a területrevízióra való soviniszta és militarista felkészítés s annak a gondolatnak a meggyökereztetése a gyermeki tudatban, hogy a trianoni csonka-Magyarország nem ország, életképtelen. így aztán a „nemzeti és keresztény” érzelem és állampolgári fegyelem és katonásengedelmes jellemformálás az antiszemitizmus, a kommunista-ellenesség szítása, soviniszta érzelem fejlesztés került a nevelés homlokterébe. S ennek megfelelően szüntelen gondoskodás történt a „keresztény-nemzeti” nevelés fokozására. így 20 CsmL. Szeged F. J. Tud. egyetem Jog- és államtudományi Kar. ir. 1921/22.397/1921/22. sz, ir. 21 CsmL Szeged. Jog- és államtudományi kar iratai 1924/25. 483. ir. 22 CsmL Szeged Jog- és Államtud. Kar iratai 1919/20. 315/1920. sz. ir. 23 „Szeged” című napilap 1920. nov. 9. száma. 24 SiMr n Gyula: Neveléspolitikai dokumentumok 1919—1931. 136. 1. 26 VKM HK. 1919. 35. sz. 301—307.1. a 182.311. B. I. sz. körrendelet. A nemzetnevelés Szempontjainak érvényesítéséről. 192
