Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
Év 1805 1819 1826 1830 1835 1840 Házak száma 2 832 3 297 3 525 3 431 3 396 3 623 Családok száma 3 857 4 392 4715 4 050 3 630 3 758 Hivatalnokok és tisztségviselők 8 31 25 17 22 27 Polgárok és mesteremberek 215 286 395 383 443 569 Nemesek szolgái 146 80 77 85 88 108 Jobbágyok Házas és házatlan zsellérek, 876 998 1 098 1 098 1 116 1 171 kertészek, egyéb állapotúak: 3 364 3 049 2 712 2 737 2 382 2 459 Feleséges férfiak 5 769 7 689 9 293 10 066 10 634 10719 nők 10 363 12 441 14 054 14 694 15 138 15 262 Lakosok összesen 20 741 24 574 24 654 29 080 29 823 30 215 Növekedés: született ? ? 1 663 1 677 1 611 l 522 bevándorolt — — 3 ? 9 ? Csökkenés: meghalt ? ? 952 1 219 1 299 1 325 kivándorolt — — — ? ? 9 szaporulat 714 458 328 197 Ezek a vármegyei összesítések szolgákra vonatkozó adatokat nem tartalmaznak. Jól kiolvasható viszont a lakosság rohamos növekedésének, a bevándorlásnak lefékeződése. Elgondolkoztató, hogy a családok száma alig nőtt, míg a lakosság száma megkétszereződött. Ezekből az összeírásokból Szeremlei is használt föl, de nála a „rustici” szó parasztot jelöl. Jobbágy szóval fordította az „In-et subinquilini, hortulani ...” kifejezést, ami már csak a számarányok miatt se lehet helyes.59 Az 1828. évi összeírás adókivetéssel kapcsolatos ugyan, de mégis tájékoztat a szolgák számáról.60 Az 1828-as összeírásban 420 szolgát és 76 szolgálót írtak föl. Az összeírásban csak a 18—60 évesek szerepelnek. Viszont láttuk már előbb, hogy a szolgák jelentős része ennél fiatalabb, tehát az összeírásból kimaradt. Itt vették fel az akkor még Vásárhely határához tartozó két kertészközség adózóit, Mártély és Sámson lakóit is. Sámsonban 440 személyt írtak össze 219 adózó nevén. Közülük jobbágy egy se volt, házas zsellér 153, házatlan zsellér 66, testvér 8, meg nem osztozott fiú 35, kézműves 2, szolga 7, szolgáló egy sem. A hét szolga mindegyike olyan családnál szolgált, amelyikhez legalább 3 összeírt, tehát 18—60 éves személy tartozott. Ezeknek a cselédtartó zselléreknek a nevén egyetlen hold föld sem szerepelt. Hetőjüknek volt 28 marhája, 22 lova és 7 sertése. Az egész faluban nem volt jármos ökör. Fejős tehén 85, meddő tehén 21, hároméves üsző 1, kétéves borjú 18, kocsis ló 264. Juh és kecske nem volt. Az egész faluban 15 sertést írtak föl. Mártély még szegényebb és kisebb település. Itt 86 személyt írtak össze a 14 házatlan és 21 házas zsellér nevén. A házak száma 21. Volt a faluban 8 gazdánál 9 szolga. Ennek a nyolc gazdának 42 marhája, 15 lova, 70 juha és 4 db sertése volt. Az egész faluban volt 20 jármos ökör, 25 fejős tehén, 18 meddő tehén, 18 hároméves és 17 kétéves borjú, 45 igás ló, két darab kétéves csikó, 70 juh és 7 db sertés. Elgondolkoztató, hogy a szolgák abszolút száma alig-alig növekszik, az össz- népességen belüli arányuk meg egyenesen csökken. A számtalan lehetséges magyarázat közül néhány: Az urbárium behozatalával (1772) a határ szűkült. A környező puszták bérletének kora is lejárt. Az addig annyira 59 Szeremlei Sámuel i. m. 128. 1. 60 CsmL (Szf) Vegyes összeírások 12-b. 1. Consc. Regnicol. 1828. 96
