Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz
aki átveszi az irányítást.115 Különösen aktív munka folyt az országot járó földmunkáscsoportokban.116 A kubikosokon keresztül került kapcsolatba a szentesi pártszervezet a Magyar Kommunista Párttal. A kapcsolatfelvételt segítette, hogy több hajdani szentesi földmunkás a fővárosban élt, akik közül nem egy tagja volt a KMP-nek és az átutazóban éppen Pesten tartózkodó szentesi társaikat „megajándékozták” egy-egy csomag propagandaanyaggal, megismertették őket a Földmunkások Országos Szövetségében, illetve az SZDP OIB-ban dolgozó kommunistákkal.117 Az MKP útmutatásai nagymértékben hozzájárultak a szentesi pártszervezet baloldali, radikális programjának kialakulásához. A nagy gazdasági válság idején, de még a második világháború éveiben is gyakran előfordult, hogy a munka nélkül maradt kubikosok a városban nyáron aratási munkát vállaltak. A betakarításban való részvétel jó alkalom volt a mezőgazdasági munkásokkal való ismerkedésre. A földmunkásokat a szervezettségükből, egységükből fakadó fegyelmezettségük, segítőkészségük, és kiállásuk a közös érdekek mellett hamarosan szimpatikussá tette a napszámosok és egyéb mezőgazdasági dolgozók, sőt ipari munkások körében is. Felvilágosító, szervező munkájuk eredményeképpen erősödött a város szakszervezeti és munkásmozgalma.118 A szentesi munkásmozgalom történetében sajátos vonás, hogy 1929—1930-ig a mozgalmi munkában a helyi politika került előtérbe. 1929-től az SZDP Szentesi Szervezete — általában a 48-as körrel, a Kisgazda- és Polgári Pártkörrel közösen — * részt vett a megyei és városi törvényhatósági választásokon. A pártnak 1929-től 1944-ig választott képviselői voltak a megyei törvényhatósági bizottságban és a városi képviselőtestületben. A második világháború idején a párt megőrizte pozícióit; 1939— 1941- ig öt, 1942—1944-ig három képviselőjük volt a városi önkormányzati testületben. A képviselőtestület munkájában részt vevő munkásvezetők aktivitására jellemző, hogy hat év alatt (1939—1944) elhangzott indítványok, javaslatok, interpellációk kb. 20%-a származott a munkásoktól, akik a képviselőtestület tagságának 6, illetve 1942- től 3%-át jelentették.119 A képviselőtestületi frakció tagjai rendszeresen tájékoztatták a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek vezetőit, a munkásotthonba bejáró társaikat. Interpellációikat előre megbeszélték, legtöbbször ketten-hárman is aláírták. Követeléseik a dolgozók széles rétegeit érintették: közmunkák megindítására, az ínségbérek emelésére, munkanélküli segélyre, a háború idején a hadbavo- nultak hozzátartozóinak fokozottabb támogatására hívták fel a város vezetőit.120 Többek között a helyi politika jelentőségének felismerésével hozhatók összefüggésbe azok a beadványok is, melyeket a párt a harmincas években juttatott el a különböző megyei fórumokhoz. Ezekben munkát, béremelést, szociális intézkedések kiterjesztését követelték. Mindezek az akciók, fellépések egyrészt intézkedésre kényszerí115 Borbás Lajos id. mű tanfolyamok, vezetőképzések 153.1., 262.1., 272.1., 273 .1., 285—290.1- 291. 1., Mikecz János és Erdei Mihály visszaemlékezése. 116 Ugyanott. 117 Borbás Lajos id. mű 153—154. 1., 178—179. 1., 185—186. 1., 266—271. 1., 273. 1., Mikecz János visszaemlékezése. Feltételezhető, hogy más kubikos csoportok is kapcsolatba kerültek az MKP-val. (Erdei Mihály személyes beszélgetései a szerzővel.) 118 Borbás Lajos id. mű 202—203. 1. 119 A városi képviselőtestület szociáldemokrata tagjai: Ambruzs Albert, Molnár József, Vajda Imre (1939—1944), Kádár Sándor, Mikecz János (1934—1941). CsmL (Szf) Szentes képv. jzkv. 1939—1944. 120 CsmL (Szf) Szentes Képv. jzkv. 1939—1944, Borbás Lajos id. mű. 160—162. 1., Mikecz János visszamelékezése. 237
