Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz
Reményeikben azonban hamarosan csalódniok kellett. A háború kitörése jó alkalom volt a kormány számára a kivételes állapot elrendelésére. A kivételes hatalomról, az egyesülési és gyülekezési jog korlátozásáról, a cenzúra bevezetéséről, a társadalmi rendre és közbiztonságra veszélyes egyének rendőri felügyelet alá helyezéséről és internálásáról szóló rendeletek biztosították a kizsákmányolt osztályok, a haladó és forradalmi erők elnyomását, az ellenforradalmi rendszer védelmét. Egyben jelezték a rendszer fokozatos jobbratolódását. Megkezdődött a háborús közigazgatás kiépítése, a gazdasági életben a hadiüzem-rendszer bevezetése. A rendkívüli állapot elrendelésével felfüggesztettek több, a munkások által korábban kivívott gazdasági és szociális intézkedést.108 Szentesen a város, illetve a megye vezetése igyekezett maximálisan eleget tenni a kormány rendeletéinek, egyrészt a haladó, forradalmi mozgalmak üldözésével, a jobboldali szervezetek támogatásával, másrészt a munkások részére juttatott, a bajokon legfeljebb enyhítő, de nem változtató szociális intézkedéseivel. A második világháború idején számottevően nőtt a lakosság különböző egyesületekben, társadalmi, politikai szervezetekben való részvétele. A rendelkezésünkre álló kimutatások szerint 1937-ben 70 egyesület, összesen 10 509 taggal működött a városban. Az egyesületek száma 1942-ben 77 volt, a taglétszám pedig 11 5 8 5.109 Az 1941-es népszámlálás adatait figyelembe véve, a népesség 33,71 %-a volt valamelyik egyesületnek tagja. Ez a szám különösen magas, hiszen a harmincas évek második felétől a társadalom fokozatos jobbratolódásának eredményeképpen az egyesületek működését fokozottan ellenőrizték, nem egy polgári, baloldali egyesületet feloszlattak. A rendelkezésre álló adatok alapján 38 egyesület létszámának alakulását lehetett elemezni.110 Ezek közül 14 kulturális és sportegyesület, 9 szakmai, 7 egyházi, 5 jótékonysági, 2 társadalmi és 2 egyéb jellegű volt. A taglétszám növekedése elsősorban a kulturális és sportegyesületekben volt a legnagyobb, nem egy esetben öt év alatt megkétszerződött a létszám. Ezek voltak azok az egyesületek, melyeknek működését a legkevésbé gátolta a fennálló rendszer, népszerűségüknek elsősorban ez volt az oka. Sajnos tagságuk társadalmi megoszlásáról nincs adatunk, csak feltételezhetjük, hogy az országoshoz hasonlóan munkásokat is tömörítettek. Több mint kétszeresére nőtt a Kisgazdaszövetség taglétszáma, csökkent viszont a korábban népszerű gazdakörök, olvasókörök tagsága. Jelentős létszámgyarapodás figyelhető meg a szakmai, elsősorban munkásokat tömörítő egyesületekben. A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége Szentesi Csoportjának létszáma majdnem négyszeresére emelkedett, a Malomipari Munkások Országos Szövetsége Szentesi csoportjának tagsága megkétszereződött, jelentősen nőtt az SZDP helyi szervezetének taglétszáma is.ll0/a A harmincas években minőségileg is új szakasz kezdett kibontakozni a szentesi munkásmozgalomban. Az évtized második felére a pártszervezeten belül három csoport alakult ki. Az első, nem túl népes csoportba tartoztak a régi szocialisták, akik 108 Pölöskei Ferenc—Szakács Kálmán: Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon, MEDOSZ, Bp. 1962. II. kötet 1153.1. 949. 1. 109 CsmL (Szf) Csm. Alisp. ir. 686/1942. sz., Szentes Polgm. ir. 3938/1941. sz. 110 CsmL (Szf) Csm. Alisp. ir. 686/1942. 1. sz., Szentes Polgm. ir. 3938/1941. sz. 110/* A munkás-szakszervezetek taglétszáma 1937-ben és 1942-ben: (zárójelben az 1942-es adat) MÉMOSZ Szentesi Csoportja 37 (42), Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége Szentesi Csoportja 31 (120), Malomipari Munkások Országos Szövetsége Szentesi Helyi Csoportja 11 (22). CsmL (Szf) Csm. Alisp. ir. 686/1942. 1. sz., Szentes Polgm. ir. 3938/1941. 1. sz. Az SZDP taglétszámára vonatkozóan részben a szakszervezetek megerősödéséből, részben a visszaemlékezésekből (1. alábbi) következtettünk. 235
