Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz

(1—l).81 * * 84 1942-ben ismét közvetítettek iparosokat Németországba, Csongrád megyéből nyolcvanat. Szentesről mindössze kilencen jelentkeztek, sajnos az iratokból nem derül ki, hogy a 80 helyből hányat lehetett szentesiekkel betölteni, feltételezhetően a jelentkezők kis számának oka az eleve alacsony keretszám volt.85

A németországi munkástoborzások kb. 6—700 szentesi munkás számára teremtettek átmenetileg megfelelő munkalehetőséget. A munkanélküliek és a kedvezőtlen munkakörülmények között dolgozók arányát tekintve ez nem jelentett jelentős változást. A németországi szerződéseket, az egyes megyék számára biztosított létszámot az illetékes minisztériumok állapították meg. A megyei keretszámokat az alispán, esetleg a főispán osztotta el az egyes helységekre. A munkások szerződéseiket az Országos Gazdasági Munkás Közvetítő Iroda útján kötötték.86

A munkanélküliség megszüntetése érdekében a városban közmunkákat szerveztek. Ezek arányára és rendszeressé válására következtethetünk abból is, hogy mind a város, mind a megye rendszeresen kért és kapott államsegélyeket, melyek jórészét szociális célokra, szükségmunkák fizetésére használták fel.87 Az ún. ínségenyhítő akciók szervezésének szükségességét és elterjedtségét bizonyítja, hogy Csongrád megye főispánja „minthogy az Alföldnek ezen a részén elterülő vármegyék szociális problémái lényegesen eltérnek az ország egyéb helyein felmerülő hasonló problémáktól” a szomszédos megyék érintett vezetőivel 1939-ben megbeszélést tartott. Az értekezlet célja az ínséges társadalmi rétegek téli foglalkoztatásának megoldása, hiszen, tekintettel a megyék mezőgazdasági jellegére, elsősorban télen volt nagy a munkanélküliek száma.88

Az 1937/38-as gazdasági évben Szentes város közel 140 000 pengőt fordított ínségakciókra, ebből 80 000 pengőt szükségmunkára. A szükségmunkások száma ebben az évben 1100—1200 fő körül volt. A szükségmunkákon kívül alkalmi segélyekkel, rendőrségi és csendőrségi selejt ruházat kiosztásával, ingyenes orvosi és gyógyszer- ellátással segítette a város a rászorulókat.89 A munkanélküliség 1940-ben tovább emelkedett, míg 1939 telén 509 munkanélküli családfő segélyezéséről kellett a városnak gondoskodni, addig 1940 telén ez a szám 1189 volt és még áprilisban is 835 családfő volt munka nélkül. Segélyezésükre a város 35 000 P államsegélyt volt kénytelen felvenni.90 A munkanélküliségen kívül, különösen a nagycsaládos munkásokat sújtotta a lakáshelyzet megoldatlansága. Saját házzal nem rendelkezvén jelentős hányaduk kénytelen volt magas labkérért magántulajdonosok által bérbeadott, gyakran egészségtelen, szűk lakásokban szorongani. A tulajdonosok gyakran nem is adták bérbe lakásuk helyiségeit a sokgyermekes szegény családoknak. Némileg enyhített a lakásgondokon, hogy a város jelentős hitelt kapott, melyből 95 családot saját házhoz tudtak juttatni. Már korábban is történtek kísérletek munkáslakás81 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir. 10 544/1941. sz. Zárójelben a munkások száma.

85 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir. 3812/1942. sz.

86 CsmL (Szf) Csm. Főisp. ir. 323/1939. sz., 470/1941. sz., Csm. Alisp. ir. 116/1940. 1. sz.

706/1939. 1. sz., 736/1942. 1. sz., Szentes Polgm. ir. 3812/1942. sz., 10 544/1941. sz.

87 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir. 422/1943., 704/1943. sz.: Szentes 1935 óta folyamatosan kért

és kapott államsegélyeket. Csm. Alisp. ir. 706/1939. 1. sz. Csongrád megye az 1939. évi téli közmunkaakcióra 43 000 P-t fordított, kizárólag munkadíjra.

88 CsmL (Szf) Csm. Alisp. ir. 706/1939. 1. sz.: Az értekezlet résztvevői Szolnok, Békés, Csanád, Arad, Torontál és Csongrád megyék főispánjai, alispánjai, szociális tanácsadói, valamint közjóléti előadói voltak.

89 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir. 574/1939. sz.

90 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir. 160/1940. sz. Csm. Alisp. ir. 839/1940. sz.

231