Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz
a legmagasabb. 1939-ben a megyében munkanélküli kubikosok 28,30%-a, a mező- gazdasági munkások 56,68%-a volt szentesi.78 A munkanélküliség megszüntetésének egyik eszköze a második világháború éveiben a munkások németországi alkalmazása volt. 1939 és 1942 között több száz szentesi utazott Németországba jobb munkalehetőség reményében. Először csak kubikosokat és mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmaztak, majd 1941-től ipari munkásokat is.79 1939-ben Csongrád megyéből 200 kubikost szerződtettek Németországba, ebből 100 szentesi volt. A kubikosok munkanélküliségét mutatja, hogy a 200 helyre 480-an jelentkeztek, a Szentesről jelentkezettek 65%-át tudták szerződtetni, míg a csonrágdi munkanélküli kubikosoknak mindössze 20%-a utazhatott Németországba. Úgy tűnik, hogy a szentesi kubikosok foglalkoztatottsága rosszabb volt, mint csongrádi társaiké, feltételezhetően ezért utazhattak Szentesről többen.80 1940-ben ismét 200 Csongrád megyei kubikost szerződtettek Németországba, 48 %-uk szentesi volt, Csongrádról mindössze ötvenen jelentkeztek.81 Lényegesen nagyobb arányú volt a mezőgazdasági idénymunkások szerződtetése. 1939-ben 730 Csongrád megyei mezőgazdasági munkás utazott Németországba, legtöbben (160) Csongrádról. Szentesen 336-an jelentkeztek, ebből 110 mehetett ki. A jelentkezők között 210 férfi és 116 nő volt. Foglalkozási viszony alapján a jelentkezettek 50,3%-a napszámos, 37,7%-a mezőgazdasági idénymunkás, 10,5%-a kubikos, 0,9%-a földműves és 0,6%-a iparos volt. Tehát nem kizárólag a munkanélküli mezőgazdasági munkások, hanem viszonylag magas arányban kubikosok is jelentkeztek. A kubikosok, iparosok előfordulása mutatja, hogy a munkanélküliség őket is érintette.82 Továbbiakban a mezőgazdasági munkások ilyen nagy számú szerződtetésére nem került sor, 1941-ben a megyéből 50 mezőgazdasági idénymunkás, 1942-ben 24 juhász szerződött németországi munkára.83 1941-ben a munkástoborzást kiterjesztették az ipari munkásokra is. Az 1941. augusztusában készített polgármesteri kimutatás szerint 407 szentesi ipari munkás jelentkezett, közülük 333 kapott kiutazási engedélyt, a visszautasítások okát nem tüntették fel. Sajnos az iratokból nem derül ki, hogy ezek a munkások mikor és hova, milyen munkára utaztak. Nem tudjuk azt sem, hogy a városból hány és milyen szakképzettségű munkást kértek, így nem lehet megállapítani, hogy a visszautasítások oka a kötött létszám, vagy más volt. A kiutazási engedélyt kapott munkások 38 szakmából jelentkeztek. A legtöbben, 59-en cipészek voltak. Jelentős arányban szerződtettek gyári munkásokat, legtöbbjük segédmunkás volt. A kiutazott munkások száma alapján a képviselt szakmák a következők voltak: kovács (31), kőműves (26), asztalos (22), szabó (20), lakatos (18), fodrász (14), szobafestő (12), hentes (11), pék, villanyszerelő (9—9), szíjgyártó (7), műszerész, földműves, ács (6—6), kocsigyártó (5), bognár, gépész és gépkezelő (4—4), szűcs, kosárfonó, kertész, vendéglős (3—3), kocsifényező, kéményseprő, takács, kereskedő, cukrász, nyomdász (2—2), bádogos, molnár, fazekas, kötélgyártó, tímár, szállító, gumijavító 78 CsmL (szf) Csm. Főisp. ir. 967/1939. sz.: Csongrád megyében munkanléküli mezőgazdasági munkás 866, kubikos 405, ebből szentesi 488 mezőgazdasági munkás, 115 kubikos, csongrádi 80 kubikos. 79 CsmL (Szf) Csm. Főisp. ir. 323/1939. sz. Alisp. ir. 116/1940. 1. sz.: kubikosok alkalmazása. Csm. Főisp. ir. 470/1941., Alisp. ir. 706/1939., 116/1940., 736/1942. 1. sz.: mg-i idénymunkások alkalmazása. Szentes Polgm. ir. 10 544/1941., 3812/1942. sz.: ipari munkások alkalmazása. 80 CsmL (Szf) Csm. Főisp. ir. 323/1939, 549/1939. sz. 81 CsmL (Szf)Csm.Alisp.ir.ll6/1940.1.sz. 82 CsmL (Szf) Csm. Főisp. ir. 715/1939. sz .Alisp. ir.l 16/1940. 1. sz., Szentes Polgm. ir. 355/ 1939. sz83 CsmL (Szf) Csm. Főisp. ir. 470/1941. sz., alisp. ir. 736/1942. 1. sz. 230
