Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz
gazdaságok túlsúlya, a nagybirtok hiánya a jellemző. A birtokelaprózódás veszélyével küzdő kisbirtokosok nem gondolhattak birtokaik gazdálkodásában korszerű módszerek bevezetésére, hiszen az ehhez szükséges anyagiakkal nem rendelkeztek, hitelt pedig kellő fedezet hiányában nem tudtak felvenni. A közép- és nagybirtokok alacsony számából törvényszerűen következett, hogy a mezőgazdaság, mint a város gazdasági életének legfontosabb ágazata, csak nagyon kis mértékű idegen munkaerő foglalkoztatására volt képes. A többi ágazat fejletlenségét is figyelembe véve rendkívül magas volt a munkanélküliek aránya, amit tovább rontott, hogy a mező- gazdaság az egyenlőtlen birtokmegosztás következtében saját agrárnépességét sem tudta teljes mértékben foglalkoztatni. A törpebirtokok, valamint a kis- és középbirtokok nagy száma kedvezőtlen a társadalom szerkezetének alakulása szempontjából is. Az egyenlőtlen birtokeloszlás következtében mint láttuk, a mezőgazdasági keresők 76,5 %-a agrárproletár, vagy félproletár, 20,7 %-uk kisbirtokos, életszínvonaluk nagyjából a középrétegekével azonos és mindössze 2,8% tartozott a kifejezetten gazdagparaszti (50 kh fölött) és nagybirtokosi réteghez. Ez az a gazdasági-társadalmi struktúra, melyet egyik oldalról a nincstelen agrárproletárok, a birtokaikból megélni nem tudó törpebirtokosok tömege jellemez. Másrészről, velük szemben, megjelenik a népi írók által (Erdei, Féja stb.) bemutatott gazdagparaszti réteg, mely az alföldi városokban is, így Szentesen is a város életének irányításában döntő befolyással bírt. A nagybirtok hiányából adódik, hogy ezen a helyzeten gyökeresen csak az egész gazdasági struktúra átalakításával, iparosítással lehet változtatni. Az ipari népesség aránya 20,8%, a mezőgazdaság után ez volt a legnépesebb ágazat. Az összehasonlított városokban az ipari népesség aránya általában hasonló.72 Meglehetősen alacsony, 13,9% a közlekedésben, kereskedelemben és szolgáltatásban foglalkoztatott népesség. Ez is mutatja ezeknek az ágazatoknak a másodlagos, alárendelt szerepét. A keresők aránya foglalkozási viszony szerint az összes keresők százalékában:73 Önálló Segítő cs. tag Fizikai alk. Szellemi alk. Mezőgazdasági 36,6 18,8 44,2 0,4 Ipari (bányászat + ép. ip.) 31,7 0,5 66,1 1,7 Közlekedési keresk. szóig. 28,4 1,9 63,5 6,2 Közszolgálati 6,6 — 59,4 34.0 Egyéb 30,2 — 69,8 — Összes keresők 30,1 10,2 53,3 6.4 * Fizikai foglalkozásúnak számítva a napszámosokat. A keresők 69,9%-a valamilyen formában (segítő családtag, fizikai, vagy szellemi alkalmazott) az alkalmazotti réteghez tartozott. E réteg aránya a vizsgált városokban 72 Az ipari népesség aránya az össznépesség százalékában Csongrádon 22,6%, Makón 16,1 %, Szentesen 20,8%, Hmvásárhelyen 18,9 %, Csongrád megyében 16,6%, Baján 26,4%, Békéscsabán 26,4%, Gyulán 23,8%, Nyíregyházán 17,6%, Szolnokon 27,4%, (1941. évi népszámlálás I. 544—545., 520—521., 524—525., 614—615., 610—611. 1. alapján). A népesség megoszlása Szentesen az egyes népgazdasági ágazatokban: mezőgazdaság 50,6%, ipar 20,8%, közlekedés, kereskedelem, szolgáltatás 13,9%, közszolgálat 8,4%, egyéb 3,3%, nyugdíjas 3,0%. 73 Ugyanott 386—387. I. adatai alapján. Mivel az 1941. évi népszámlálás adatait publikáló kötet foglalkozási viszony alapján mindössze négy kategóriába (önálló, segítőcsaládtag, fizikai, szellemi foglalkozású, illetve az egyéb ágazatnál napszámos) sorolja a keresőket, illetve a népességet, nem tudtuk a kisiparosokat, tőkéseket, gyári és kisipari munkásokat stb. elkülöníteni. 228
