Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Sárközi István: Klebelsberg Kunó kulturpolitikája és annak szegedi aspektusai
Végül, de nem utolsósorban Vass József és Klebelsberg Kunó aktív közreműködésével dolgozta ki Haller István és terjesztette az országgyűlés elé a numerus clausus- nak nevezett fajvédelmi törvényt, a XXV. tc-t, 1920. július 22-én.16 „A tudomány- egyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogiakadémiákra való beiratkozás szabályozása” című törvény 1 §-a értelmében s előírása szerint „A tudományegyetemekre, a műegyetemre a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogiakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak olyan egyének iratkozhatnak be, kik nemzethüségi s erkölcsi tekintetben megbízhatóak és csak oly számban amennyinek alapos kiképzése biztosítható”. A 3. § óvatosan és körmönfontan rejti el antiszemita és proletárellenes lényegét, amikor rögzíti, hogy „a beiratkozási engedély megadásául a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság mellett egyfelől a szellemi képességre, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét.” Az 1920. szeptember 27-én Haller által kiadott végrehajtási utasítás értelmében, a jelentkezőknek a kérvényükhöz csatolniok kellett: a születési anyakönyvi kivonatot, a középiskolai érettségi bizonyítványt, a középiskola igazgatójának javaslatát, a szülők vagyoni helyzetéről, állapotáról, foglalkozásáról szóló közhatósági bizonyítványt továbbá; az illetékes rendőrkapitányság vagy a községi elöljáróság által a nemzethűség szempontjából kiállított erkölcsi bizonyítványt is.17 Megjegyezzük, hogy a hazafiatlansággal vádolt munkásság és szegényparasztság fiainak és leányainak az egyetemekre való felvételét és a zsidóság ellen irányult antiszemita törvényt életbeléptető törvényerejű rendelkezést megtaláljuk az egyetemi karok iratanyagában és a rektori s egyetemi tanácsi fondokban. Az egyetemi felvétel e faji törvénnyel való szelekciója az ellenforradalmi uralkodó osztályok politikai és kultúrpolitikai érdekeit követte. A haladó és a szocialista vagy a kommunista eszmékkel rokonszenvező vagy gyanúsított fiatalok távoltartása érdekében és kizárásáról igazoló bizottságot szerveztek a szegedi F. J. Tudományegyetem karain is. A hallgatóknak Vallomási ívet kellett kitölteniök, amelyen az alábbi kérdésekre kellett feleletet adni: hol tartózkodott 1918 októberében, tartott beszédet, előadást abban az időben, miből tartotta fönn magát az azóta eltelt időben?, volt-e tagja a KMP-nek, vállalt-e megbízást a proletár- diktatúra idején?, kapott-e ezért díjazást?, részt vett-e valamely propaganda mozgalomban?, támadta-e az egyetemet, tanárait?18 A szegedi egyetem állam- és jogtudományi karán is létrehozott Igazoló bizottság előtt kellett vallomást tennie minden gyanúsított hallgatónak a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartásukról. A katonai parancsnokságok is véleményezést küldtek a körzethez tartozó, egyetemre jelentkezett vagy más felvett hallgatókról.19 Az itt említett irat a VKM 78020/1920. IV. a számú rendeletére hivatkozva folytatta le az igazolásokat. 16 Corpus Juris Magyar Törvénytár 1920. 146. 1. 1920. szeptember 26-án törvényerejűvé vált numerus clausus a XXV. törvénycikk látszólag az ország területén élő „népfajok” és felekezetek érdekeit védte, valójában, és erről a levéltári iratok arról tanúskodnak, a faji gyűlölet, az antiszemitizmus eszközévé vált. 17 Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1903—1923. Akadémiai kiadó 1977. 265. 1. 18 CsmL Szeged. A szegedi F. J. Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar iratai. 1920— 21. 1. 519—1920/21 sz. ir. 19 CsmL. Szeged. Jog- és államtudományi Kar ir. iktatott szám nélküli irat, 1920. szeptember 17-én keltezett Budapesten. 191
