Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében
gyereke. Ilyen primitív módon próbálta szembeállítani a munkásszolidaritáson, internacionalizmuson nevelkedett földmunkásokat az ipari proletariátussal. Nem is lett nagy hatása, csak néhány száz szegényparaszt, földmíves tanúsított nagyobb érdeklődést a párt iránt. Hívei érdeklődését nyilvánvalóan a földreform keltette fel. Azé legyen a föld, aki megműveli, mondotta, „becsületes áron”.107 Az 1926 decemberi országgyűlési választások tragikomikus eseménye volt a mozgalom létrehozójának, Csizmadia Sándornak az orosházi kormánypárti újságban közzétett levele, amelyben arról ír, hogy a földmunkásságnak a kormány mellé kell állnia. Szalai István, öreg mozgalmi tanítója írta erre: „Mivé lettél. Sír a lelkem, fáj a szívem, hogy ezt meg kellett érnem”.108 A választáson a párt egyetlen képviselőjét sem választották meg, pedig korábban három képviselője volt a parlamentben. Ez súlyos csapást jelentett a mozgalomra. A Drózdy—Dénes közös kísérlet kudarcot vallott. Drózdy ennek következményeit levonva, és figyelembe véve, hogy a politizálás 250 holdas birtokát emésztette fel, felajánlotta szolgálatait a kormánynak, amivel már két évvel ezelőtt is próbálkozott.109 A mozgalomban Dénes ismét magára maradt, a képviselőségtől is elesve meglehetősen nehéz helyzetben. A párt viharsarki szervezetei az üldözések dacára viszonylag stbailak maradtak. 1927-ben Csorváson és Tótkomlóson a községi képviselőtestületi választásokon munkáspártiak is bekerültek. Békéssámsonban sem csökkent a párt befolyása. November végén Tótkomlóson a főszolgabíró és a községi főjegyző díszelnökletével ismét megalakult a Munkásotthon, véglegesen kihagyva mindazokat, akik a forradalmak és a Tanácsköztársaság alatt valami szerepet is játszottak. Az otthon alapszabályait a belügyminiszter 1929 júliusában láttamozta!110 Dénes ellen, most hogy mentelmi joga megszűnt, pert indítottak izgatás vádjával az 1922-es választási beszédei miatt. A főtárgyalást Tótkomlóson tartották és természetesen felmentették. Az eset inkább Dénes népszerűségének használt.111 A mozgalom 1927-es hullámvölgye után 1928-ban egy újabb fellendülés következett. Ennek jeleként tartották meg 1928. április 15-én Orosházán a Magyarországi Földmíves és Munkáspárt tiszántúli kongresszusát. Már az előző hónapban össze akarták hívni, de a rendőrség akkor nem engedélyezte. A hírlapi tudósítások szerint ekkor a párt elnöki tisztét Dénes István töltötte be, alelnökit pedig dr. Domokos László és Magyar Miklós. A Földművelésügyi Minisztériumot egy helyettes államtitkár képviselte. A kongresszus meghatározó eseményeként elhatározták, feltétel nélkül csatlakoznak a „Trianon ellen küzdő nemzeti egységfronthoz” és táviratban üdvözölték Horthy Miklóst meg lord Rothermere-t, akiket a távirat szerint a földmíves társadalom lelkesedéssel köszönt a Nagymagyar- ország kivívásáért folyó világraszóló küzdelmükben.112 Üdvözölték továbbá Bethlen Istvánt és Mayer János földművelésügyi minisztert. Ez a gesztus majdnem a teljes behódolást jelentette. Természetes, hogy így a hangot kapott paraszti követeléseknek is kevesebb hitele lehetett. 107 CsmL (Hr) Főisp. ir. 1926—324. és 1926—348. 108 Orosházi Friss Újság, 1926. december 9. Csizmadia ezek után rövidesen agyvérzést kapott, és ágynak esett. Bénulásos tünetek és beszédzavarok léptek fel nála. Egyes hírlapi tudósítások szerint nyelvrákja volt. Hosszú szenvedés után 1929. március 9-én, 58 éves korában elhunyt. 109 Bethlen István titkos iratai... 139., 261—262. 1. 110 Orosházi Friss Újság, 1927. március 24. és 27., BmL Alisp. ir. 10 617—1923. és ugyanott, Főisp. biz. ir. 63—1927. 111 Orosházi Friss Újság, 1927. november 9., 15. és 1928. március 7. 112 Magyar Főid, 1928. április 18., Orosházi Friss Újság, 1928. április 15. és 17. 181
