Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása

ladva a lakosság névszerinti összeírása volt. Az egyes helységek családfőinek hat magyar forint, illetve 300 török akcse értékű cenzus szerinti vagyonnal rendelkező tagjainak névszerinti összeírásának ott kellett megtörténnie, ahol azok már tíz éve laktak. A török pénzügyigazgatás szemléletében a lakosság névszerinti nyilvántartása a területegység előirányzott éves kincstári bevételeinek biztosítékát jelentette. Az egész török feudális államszervezet ezekre a kijelölt kincstári bevételekre épült fel. Az egyes helységekben az adófizetésképes családfők a magukkal egy háztartásban élő legény vagy házas fiaikkal, esetleg testvéreikkel együtt voltak kötelesek magukat adójegyzékbe (defter) beíratni. A föld birtoklása, minden parasztgazdaság számára a török adójegyzékben való szerepléstől függött. A föld birtokosa, földjének birtokbavételekor ingatlanforgalmi illetéket (reszmi tapu) fizetett, de ezt a földet már fiára, vagy testvérére örökíthette. Ennek további feltétele csupán a török állami és földesúri adók megfizetése volt. Az ilyen módon elkészült részletes adójegyzék, törökül defter a lakosság adófizetőinek névjegyzékét, valamint ezeknek a személyeknek az állami és földesúri adókötelezettségeit helységenként részletezve török akcse készpénzben mutatja ki. Az összeírások alapján nyilvántartott földeket nem tekintették senki magántulajdonának, hanem a török szultán tulajdonaként kezelték. Tulajdonképpen nem föld, hanem a rajta élő családfők által megtestesített paraszti háztartások számítottak a török földesúri adók adóegységéül, s ezeknek a neve a kapu volt. A török adóösszeírásokban szereplő családfők általában a telekkel, vagy telekrészekkel (fél, negyed, nyolcad) bíró jobbágycsaládfőket jelentették. Az adófizető jobbágyok, törökül ráják, a török felfogás szerint csak addig birtokolhatták földjeiket, amíg művelése után adóztak, ha viszont a művelést elhanyagolták, kollektív büntetést fizettek.17

A szegedi és csongrádi náhije összeírt helységeit a budai török tartományi kincstár kétféle módon kezelte. Az egyes helységek összesített földesúri adóösszegei alapján: 1. közvetett javadalmi kezelésben, mint zaim, vagy szpáhi-birtok, vagy 2. közvetlen kincstári kezelésben, mint szultáni hász-birtok, kerültek kiosztásra. Ennek során az egyes helységek külön-külön lapokra írt feljegyzéseit a budai török tartományi kincstárban összesítették és több példányban papírlapokból egybekötött kötetekbe másolták le. Ezeket a hosszú keskeny alakú köteteket nevezték kincstári deftereknek. Az első ilyen kincstári deftereket a török pénzügyigazgatás Magyarországon, ahogyan említettük, Szulejmán szultán 1543. évi hadjárata után készítette el. Az első ismert defter a mohácsi fejadók 1544. márc. 24-re keltezett összeírása, melyet eddigi ismereteink szerint a legkorábbinak tudhatunk. 1544-ben a budai török tartományi kincstár vezetője Halil defterdár volt, aki az első magyarországi török adóösszeírások elkészítését irányította, ezért ezeket a deftereket Halil defteréinek is hívták. E defterek közül ismerjük a budai és mohácsi szandzsákok 1544., 1546/47. évi példányait, de a szegedi szandzsák 1548. évi adóösszeírása is innen származhat.18

Szulejmán szultán 1543. évi hadjárata, valamint a budai pasa és több szandzsákbég 1544. évi kisebb hadjáratának eredményeként 12 magyarországi török szandzsák alakult meg. Joseph Hammer munkájában közli Halil defterdár egyik 1545 januárjában készült jelentését, melyben a budai tartomány (vilajet) szandzsákjait sorolja fel. Ezek a következők; budai, esztergomi, székesfehérvári, mohácsi, pécsi, siklósi, nógrádi, hatvani, szekszárdi, veszprémi, simontornyai és a szegedi

17 Velics László, i. m., I. köt., 7—9.1., Vass Előd, Lakosság és gazdálkodás a török hódoltság korában: in Mór története, Mór 1977., 61—67. 1.

18 Vass Előd, Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai: Baranyai Elelytörté- netírás 1976., Pécs 1976., 30—31.1. közli a mohácsi szandzsák 1544. évi fejadóösszeírását, és Káldy- Nagy, Gyula, Kanuni devri ...i. m. 7—374. 1. közli a budai 1546/47. évi adóösszeírás szövegét..

12