Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
asszony a férjére utalt, mire a csikós pofonvágta. Az „elősiető férjet is földhöz vágta”.149 * Sz. Németh Mátyás menye és leánya elhajtották a Szőke Pál ökreit a szénakazaljuktól, mire az ökröket „őrző” Kyrtyán András mindkét nőt megverte. 24. pálcaütést kapott érte.160 Tóth János gulyás éjszakának idején be akart menni Munkácsi János házához, de a gazda nem eresztette be. Tóth János erre „a padlást felszaggatván béugrott és a gazdát mind feleségestől megverte”. Száz pálcaütéssel büntették.151 II. József úgy intézkedett, hogy „...a tselédtartó személyének megtámadását meg nem büntetheti elegendőképpen a Politika Jurisdictio ...az Élet-vesztő ítélőszék eleibe vitessenek”... (38. §)... 6. Az önbíráskodás is elvezethetett a tettlegességhez. Pólya Márton megütötte fejős juhászát a Nyomáson, mert az egy juhát agyonverte. Három forintra büntették, mert „magát bírónak tette”...152 Kovács András, Zsandék juhász „lakosa” 6 forint büntetést fizetett, mert Csorba Mihály Búszerző nevű kanászát önhatalmúlag megverte.153 Nagy Gergely Mihály nem fizette ki Bécsi nevű szolgáját, mire az elhajtotta a gazda két tehenét. A gazdát a bér megfizetésére kötelezték a bírák, Bécsi pedig „hogy magát bíróvá tette s maga hatalmával elhajtotta, 3 forintokra büntette- tett”.154 és 155 7. A csalás bűnébe is nemcsak vagyonos emberek estek, hanem cselédek is. Baricsa János betyárja néhány köböl árpát bizonyos áron eladott, az árát is fölvette. Ugyanazt az árpát aztán más embernek is eladta.156 8. A lopás a magántulajdon elleni súlyos támadásnak számított. Büntették is, mint föntebb láttuk, még a szándékot is. A lopások egy jelentős részének élelemszerzés a célja. Nem ritkán azonban csak italozás az indító ok. A gazda fia is elvisz a kocsmárosnak egy-egy zsák búzát, a cseléd is, amit elér. Katona Pál és Orosz Erzsók csürhések „András Kovács foghagymáját a szőlőből s agyat (gyeplőfejet) elloptak”... A kártérítés mellé még 15—15 pálca büntetést is járult.157 Felsorolni is sok volna, mi mindent loptak: subát, lovat, sertést, baromfit, ruhaneműt, szerszámot stb. Samu Péter uram betyárja Gyulai Ferenc, csak egy abrakos tarisznyát lopott, mégis áristomba került.158 Ezeknek a tárgyaknak volt annyi forgalmi értékük, hogy „érdemes” volt vállalni a kockázatot, hiszen az árán már egy kis italhoz lehetett jutni. Csillag János, Szél István malacpásztora, Bánfi János lova fejéből a kantárszárat agyastul ellopta, majd az agyat (gyeplőfejet) elhajította, a szárat pedig eladta egy ismeretlen juhásznak 6 forintért.159 A baromfilopások közül megemlíthető az alábbi: „Varga István felesége, Horváth Ilus, Csizmadia Kovács János kisházában bérben lakván betyárokat járatott 149 Uo. 1785. júl. 14. 160 Uo. 1791. jan. 3. 151 CsmL (Hr) Törvsz. ir. 1728. júl. 28. 162 CsmL (Hr) Pkv. hat. 1759. jan. 11. 163 CsmL(Hr)Törvsz.ir. 1749.jún. 18. 154 Uo. 1759. jan. 8. 165 Uo. 1758. dec. 7. 156 Uo. 1753. nov. 20. 157 CsmL (Hr) Pkv. hat. 1774. ápr. 27. 168 Uo. 1770. okt. 3. 159 Uo. 1774. júl. 17. 116
