Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
a község közelében létesítettek kertészséget, amelynek nevével 1780-ban találkozunk.46 Ez is a hátakon települt, ezért hívják a részek szerint, karabukai, szabóhalmi, szárazéri kertészségnek. Földeákot 1845-ben a Tisza árja elsöpörte, és a régi helyén a községet nem építették fel47, hanem új helyére telepítették, amely a mai község alapja. Az egykori népes kertészségből az új helyen már csak kevesen vállalták a dohánytermesztést. Ugyancsak kertészet létesült Tornyán. Erről is említés történik az 1780/81-es adóösszeírásban. Az urbariális helységek szomszédságában kialakult kertészségek a jobbágytelekhez nem jutott zsellérség telepítvényei voltak, a helyi paraszti elöljáróságok irányítása alatt. Erről Makó esetében van tudomásunk. 1780- ban a város a gencsháti dombokat dohánytermesztésre adta bérbe évi 100 forintért.48 1783-ban a torróháti kertföldek használatáért 58 makói zsellér évi 110 forint bért fizetett. Ebben az időben Kis és Nagy Lele általában 150—200 forint bevételt jelentett a városnak.49 Ezeket a telepeket a város létesítette és a zsellérek költöztek ki a hátakra és próbáltak ott dohányt termeszteni. A püspökség 1850-ben a lelei területet elszakította a várostól, a kialakuló uradalomhoz csatolta és a kertészetből lassan- lassan cseléd falu alakult. A sírhegyi kertészek után a város fizette a bérösszeget a püspökségnek. 1784/85-ben találkozunk palotai kertészekkel is, akik után 100 forint bérösszeget fizetnek a megyei pénztárba.50 51 Ezek a kertészségek az egy Leiét kivéve községgé alakultak. Leién, amely több részből is állt, és azoknak más-más volt a nevük, volt egy közös bírájuk, aki irányította a kertészségek életét. Néhány földesúr a gabonatermesztést és az állattenyésztést a dohánytermesztéssel is kiegészítette, amit kertészségek létrehozásával értek el. 1817-ben telepítették a dombegyházi pusztán a Marczibányaiak Marczibányai Dobmegyházát, amelyet az egyik leszármazó után (Livius) Lévés Dombegyházának is neveztek.61 1819-ben ebből a pusztából vásárolt Bánhidy Albert Arad megyei alispán birtokot, és azon létesített telepet, amely Bánhidy Dombegyháza nevet viselte.52 53 A Nyéky-család által telepített kertészséget Nyéky vagy Református Dombegyházának hívták. Régent Lajos is szerzett itt birtokot és a kisebb telep Régent (Rezsán) Dombegyháza nevet viselte.63 A Dulovits-család telepét Dulovits Dombegyháza néven tartották nyilván. A legkorábbi dohánytermesztő telepeket a kovácsházi pusztán hozták létre a gróf Fekete-féle birtokon, amelyet régibb Kovácsházi kertészet néven Lukács Miklós telepített, ez lett Református Kovácsháza. A Bittó testvérek telepítették 1814-ben Újkovácsházát, amelyet Bittó Kovácsházának neveztek és ez a mai Mezőkovácsháza elődje. Ugyancsak Lukács Miklós telepítette 1817-ben Tóth Kovácsházát a későbbi Végegyházát. Hofbauer Sándor, Saátor János is telepítettek és a telepítvényeket róluk nevezték el. Tót Kovácsháza mellett volt Hatház Kovácsháza.54 Szalbeck György vette meg az iratosi puszta egy részét és azon létesült 1818- ban a kissiratosi kertészség.55 1815-ben hozta létre Tököly Sabas (Sebestyén) a kever46 Uo. 1788. Individuális repartitio arendatorum ignobilium nobliium itemet armalistarum...' 47 iFj. Palugyay Imre: Id. mü 306.1. 48 CsmL Csanád vm. adószedőjének ir. Adószedői számadások. 1780/81. 49 Bohdaneczky Edvin : Id. mü 84.1. 50 Csml Csanád vm. adószedőjének ir. Adószedői számadások. 1784/85. 51 Barna János—Sümeghy Dezső: Id. mü 122.1. 52 iFj. Palugyay Imre: Id. mü 377.1. 53 Barna János—SümeghyDezső: Id. mü 169.1. 54 Oltvai Ferenc: Mezőkovácsháza község telepítése és fejlődése 1814—1849. Emlékkönyv Mezőkovácsháza község alapításának 150. évfordulójára. Szerk.: Dankó Imre. Mezőkovácsháza, 1964. 48—56. 1. 55 iFj. Palugyay Imre: Id. mü 343.1. 79
