Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
désű 60 330 holdat Hengelmüller Mihály, Apáca kertészközség telepítője bérelte a földvári, az apácai, a bánhegyesi, a kunágotai, a kupái és a dombiratosi pusztákból. Hengelmüller ekkor még nem volt nemes. Rajta kívül főleg szegedi, vásárhelyi, csabai polgárok és parasztok és két nemes béreltek megközelítőleg 14 ezer holdnyi területet.42 1832/33-ban 31 nemesi és paraszti bérlő Dombegyházán, Kisiratoson, Dombiratoson, Kupán, Kunágotán, Kovácsházán, Apácán Bánhegyesen, Tompán és Kopáncson mintegy 34 ezer holdat vett bérbe.43 A kamarának hasznot hajtanak a nemesi és paraszti haszonbérlők, akiknek évenként árverés útján adta át a területeket. 1848/49-re még inkább növelte a valamikor egybefüggő, de a XIX. század közepére már lényegesen kisebb-, 1500—2500 holdnyi pusztákra széttagolt, illetve ilyen nagyságúra kimért területeket. Ebben az évben a magánbérlők száma tetemesen megnőtt, különösen a nemesi bérlőké: 36, a paraszti bérlők száma 20 volt. A bérbeadatt terület elérte az 54 ezer holdat. Kitűnik, hogy a kamara elsősorban a tőkeerős nemesi, vagy paraszti bérlőknek adta szívesebben a pusztáit. A községek bérletterületei mindig is kisebbek voltak ezeknél; 1848/49-ben a felét tették ki a magánbérlők által átvett területnek. Feltűnő, hogy a Csanád megyei úrbéres helységek lényegesebben kevesebb területet vettek ki, mint a szomszédos megyék helységeinek elöljáróságai. Ez inkább a Csanád megyei helységek szegénysége, a vállalkozási kedv hiánya mellett szól. A kertészségek közül csupán Apácának sikerült bérletet szereznie. Annál feltűnőbb, hogy a palotai zselléreket a kövegyi pusztán juttatják bérlethez 1848/49-ben bizonyosan azért, mert a község határán belül nekik már nem jutott úrbéres föld44. Két nem Csanád megyebeli kertészséggel is találkozunk, amelyek bérlethez jutottak: a sámsoni (Békés vármegye) kertészek Kopáncson 314 holdat, az Arad megyei fazekas- varsándi kertészek Dombegyházán 281 holdat béreltek és azután fizették meg a megyének járó 20 és 18 forintnyi adót. Nincs nyoma annak, hogy ezek kertészkedtek volna, valószínűleg legeltettek a bérelt területeken. 1832-ben a nagylaki zsellérek is béreltek a pitvarosi pusztán 4400 holdat, és a palotaiak a kövegyi pusztán 1763 holdat45. Az utóbbiakról feltételezzük, azok a zsellérek voltak, akik azután 1844-ben a kamara által telepített Kövegy Mednyánszkyházát megszállták és ott kertészséget létesítettek. Csanád megyében 3 olyan helység volt, amelyeknek nem a kamara volt a birtokosa. A Csanádi püspökség úrbéres helységében, Makón az ártérből kiemelkedő hátakon kertészségek létesültek. Ezek Kis- és Nagy-lelei, a sírhegyi, a jángori, a panna- háti, időnként a kingéci kertészségek. A Makóval szomszédos Földeákon a Návayak 42 Uo. 1820/21 B. 43 Uo. 1832/33. 41 Uo. 1848/49. 45 Uo. 1832/33. Dombegyházán Kaszaperen Kovácsházán Tompán Mezőhegyesen Kopáncson 3 bérlő 3 bérlő 6 bérlő 1 bérlő 1 bérlő 2 bérlő Összesen 16 bérlő 78
