Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
sebb része Návay úr mellett volt, a földműves osztály legvagyonosabbjai... Sipos János, Nagy György, Bálint Mihály, Bálint József, B. Nagy János, Sipos Péter, s.a.t., kik minden esetre legtöbb földet bírnak Makón, 84 társukkal szintén reá szavaztak, s bátran elmondhatjuk, hogy Faragó úr mellett, míg a Dobsa-párt vezérei hozzá nem csatlakoztak, alig volt egy pár vagyonosabb földműves.” Az „intelligentia” nem nyugodván bele a „csőcselék” győzelmébe, nyomban szervezkedni kezdett. „A napokban — tudósított Kovács — alakult itt egy polgári kör, melynek mindamellett, hogy egynémely izgága népboldogítók ellene folyvást agitáltak, a lakosok minden rendű osztályából több tagja van már kétszáznál. ”286/a Az 1869-es választások előtt Makó választópolgársága is az országos pártok zászlaja alatt sorakozott ugyan, a helyi csoportosulások közötti választóvonal azonban kevéssé módosulhatott. így is szembetűnő a főkortesek körében történt egyik pártcsere, Pozsonyi Ferenc ugyanis, aki előzőleg még Dobsa Lajos bizalmasa volt, ekkor már a Deák-párt helyi alelnökeként tevékenykedett. A sajtójelentések szerint az országos bal- és szélbal irányzat híveit helyileg összefogó balpárt azzal az elhatározással lépett fel, hogy a Deák-párti „Faragó bátyánk” ellenében ellenzéki jelöltet állít. A párt hivatalos zászlóbontására 1869. január 14-én a Polgári Körben került sor, melynek a Korona vendéglő adott otthont. Az itt megválasztott 50 tagú ellenzéki bizottmány, melynek elnöke Kovács Kózsef ügyvéd volt, Dobsa Lajost hívta meg képviselőjelöltnek, aki a városháza előtt összesereglett nép előtt vázolta korábbi nézeteihez hasonló programját,287 melyet mint politikai hitvallását 1869. február 28-án a városháza udvarán tartott népgyűlésen 5 000—6000 hallgató előtt ismét elmondott, sőt nyomtatásban is közzétett.288 Dobsa elsősorban a kiegyezést támadta, nem túl sok eredetiséggel. A ,páros Deák-párti érzelmű férfiai” 1869. január 1-én bocsátották ki szabadelvű reformokat Ígérő programjukat, zászlóbontásukra pedig január 10-én került sor, amikoris 40 tagú választmányt alakítottak. Ennek elnöke Dedinszky József alispán, helyettes elnöke Pozsonyi Ferenc földbirtokos, jegyzője pedig Szél Ákos vármegyei főjegyző volt.289 A Deák-párt megyei szervezkedésének gyámolítását br. Eötvös József kultuszminiszter sem mulaszthatta el, aki bár csak magánemberként tartózkodott nászánál, Návay Tamás főispánnál, a megyeház nagytermében beszédet mondott a kiegyezés védelmében.290 A jobbpárti választmány az előbbi képviselőt mellőzve Baross Sándort, a vármegyei főügyészét kérte föl a makói képviselőjelöltségre, aki — ha nem is nagy lelkesedéssel — elvállalta azt. A kormánypárt — vagy talán helyesebben a vármegye pártja — valószínűleg azért döntött a közszereplése és különösen a városnak a Csanádi püspökkel folytatott úrbéri perében bekövetkezett kedvező fordulat folytán Makó városában igen tisztelt egykori ügyvéd áss/» Levelezések. Magyar Miklós: Makó, október 9-én Szegedi Híradó 1865. október 12. Levelezések R. 1. [Rendes levelező]: Makó, okt. 12. Szegedi Híradó 1865. október 15.; Helybeli újdonságok. Szegedi Híradó 1865. november 12.; Levelezések. Magyar Miklós: Makó, december 1865. Szegedi Híradó 1865. december 10.; Levelezések. Barczán Antal: Makó, dec. 16-án 1865. Szegedi Híradó 1865. dec. 24.; Levelezések. Kovács József ügyvéd: Makó, december 31-én 1865. Szegedi Híradó 1866. január 7. 287 Molnár Albert: Makó, jan. 18. A Hon, 1869. január 22., vő. Pártélet (Fölhívás Makó város választó közönségéhez) A Hon 1869. január 13. 288 Dobsa Lajos balpárti követjelölt politikai hitvallása, melyet 1869. évi febr. 28. Makón, a városház udvarán tartott népgyűlés alkalmával 5—6 ezer hallgató előtt mondott el. (Szeged, 1869) Föllelhető Szegeden, a Somogyi -könyvtárban a Bd. 569. raktári számon. 289 Makó, jan. 25. Pesti Napló 1869. január 30. Marospartí: Makó, jan. 3. Szegedi Híradó 1869. január 7. iso pártélet, Makó jan. 3. A Hon, 1869. január 8. 226
