Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875

hanem teljesen újra kellett volna kezdeni az egész eljárást. A pártok a választási jegyzőkönyvből, a petícióból és az ellenpetícióból kitűnően abban egyet értettek, hogy nem fárasztják tovább a Glaczra és Markovicsra már leszavazottakat. Nézetkülönbség közöttük csak abban volt, hogy aVertán- és Sántha-párti szavazókon kívül mások voksolhatnak-e.

A IV. osztály helyes véleménye szerint a törvényellenes eljárás a felek egyetértésével sem igazolható, „mivel a törvény végrehajtóinak a törvényes formákat még a pártok beleegyezése esetében sem szabad mellőzniük”. Az osztály Markovics Antal mandátumának megsemmisítését javasolta arra hivatkozva, hogy „sem olyan szavazás, melyre csak az első szavazásban résztvett választók egy kisded része bocsáttatik, s melyből a többi választók egyszerre kirekesztetnek, újabb szavazásnak nem tekinthető, sem pedig a két ízbeli szavazás eredménye, kivált oly csekély szótöbbség esetében egybe nem foglalható”.252 A képviselőházban Csengery Imre előadó sikerrel cáfolta Horváth Károly és Bezerédy László azon véleményét, hogy a törvény 35. §-a az új szavazást illetően homályos, s erre a többség mesemmisítette a battonyai választást.253 *

Az 1866. február 24-i újabb választás során Glacz Antal 522:402 arányban szerezte meg a mandátumot Markovics Antal ellenében. Babó Imre elnök a választás rendjének a biztosításához ekkor eleve katonaságot kért, melyet a pártok beleegyezésével a választás idejére a városháza előtti téren állíttatott fel.

A választás után heves vita alakult ki az aradi Alföld hasábjain Glacz Antal egyik battonyai híve és a kovácsházi illetőségű, állítása szerint semleges, valójában mégis Markovics Antalhoz húzó „egy másik választó” között. A személyeskedő vita akörül zajlott, hogy a választók többsége önzetlen lelkesedésből, avagy megvesztegetés hatására szavazott-e a képviselőre. A vesztesek 1866. március 8-án Kunágotán értekezletet tartottak, melyben az 1848:V. te. által bevezetett népképviselet tisztasága mellett állást foglaló Szózatot fogalmaztak meg. Ennek az irománynak, amely az Alföld 1866. április 1-i számának mellékleteként jelent meg, nem bukkantunk nyomára, a lap cikkeiből kitűnően mégis nyilvánvaló, hogy a Glacz-párt által állítólagosán elkövetett ,,választási visszaélések, különösen pedig a népitatás és népvesztegetés mételye ellen”” irányult. „Kerületünk intelligentiájához s talán későbben az egész megyéhez is, a társadalmi téren fordulunk — írta a kísérőlevél szerzője —, mert a siker akkor bizonyos, ha nincs ki ellenkezően hasson, és nincs kire hasson.” „Ugyanazon egy választó” április 10-i levelében visszafordította s vádat, mondván „pártjuk embereinek Önök csak is hordóból gondoltak meggyőződést adni”. Hogy mi is volt az igazság e polémiából, aligha deríthető ki, csupán annyi látszik valószínűnek, hogy 1866-ban már megyénkben is lábra kapott a választási korrupció, s azt igencsak mindkét párt gyakorolta. Említést érdemel még az is, hogy a vitázó felek kimondva — kimondatlanul Deák Ferenc híveinek vallották magukat, ugyanakkor szerették volna egymást a közismerten konzervatív szellemű Pesti Hírnök követőjének feltüntetni.264

Az 1869. évi választáson Glacz Antal versenytársat kapott. Ugyancsak Deákpárti programmal lépett fel Érkövy Adolf, a pécskai kincstári uradalom elzászi születésű jeles nemzetgazdász igazgatója, aki A battonyai kerület, t. c. Választóihoz intézett

252 OL Kit. 1865—68—48.

253 KN1865—68. t. 86—88. Kiemelés tőlünk. Vö. Ruszoly József: Diss. 308—309.

264 CsmL Csanád vm. kv. ir. 29—1866. S. L.: Battonya. február 21. Alföld 1866. február 28.; Egy választó: Battonya, március 1. Alföld, 1866. március 4.; Egy választó: Battonya, március 16. Alföld 1866. március 23.; Egy másik választó; Kovácsháza, március 25. 1866. Alföld 1866. március 30.; Egyik tagja a kunágotai értekezletnek : [cím nélkül]; (K): [cím nélkül] Alföld 1866. április 1.; Ugyanazon egy választó: Battonya, április 10. 1866. Alföld 1866. április 20.; Egy másik választó: Kovácsháza, ápril 21. Alföld 1866. április 27.; Ugyanazon egy választó: Battonya, ápril 30. 1866. Alföld 1866. május 13.

216