Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Gaál Endre–Szabó Ferenc: Adatok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez (1811–1847). Bevezetés

raktári papírkészletének mennyiségére nézve más forrásból sem áll adat rendelkezésünkre. Kutatásaink eredményeként azonban utalhatunk arra, hogy a szegedi nyomda az 1810—1820-as években a Kokován (Gömör m.) működő első, a Kör- möcön (Bars m.) működő első, Murányon (Gömör m.) és Pápán (Veszprém m.) dolgozó papírmalmokból bizonyosan szerzett be papírt, többnyire médián (közepes: 39x50 és 38X56 cm), valamint régészt (nagy fél posta: 40X40 cm) méretben.30 Az említett papírmalmok termékeinek Bogdán István által megjelölt XIX. szd.-i piacait tehát a szegedi Grünn-nyomdával is ki lehet egészíteni. A fenti négy papírmalmon kívül egyéb üzemekből származó papírral is találkoztunk a Grünn-nyom- tatványok között, ezek vízjeleit azonban nem tudtuk azonosítani.

Jelentős mozzanat volt a Grünn-nyomda történetében egy másik szegedi officina felállításának megakadályozásáért folyt küzdelem. Közölt forrásaink második csoportja ennek fontosabb dokumentumait tartalmazza.31 Amikor 1828-ban a szegedi nyomdaalapító meghalt, ugyancsak nyomdászmesterséget tanuló fia, Grünn János még csak 16 esztendős volt. Grünn Orbán végrendelete szerint a fiú csak 22. életévének elérésekor vehette át az örökség reá jutó részét, benne a nyomdát is. Vagyoni érdekeinek védelméről, humán ismereteinek továbbfejlesztéséről Götz János szegedi választott polgár mint kirendelt kurátor gondoskodott, aki e feladatot 1828. októberétől 1835. május elejéig, Grünn János nagykorúságáig látta el.32 A nyomdavezetésről Beimel József esztergomi nyomdász intézkedett: Beimel Grünn Orbán veje volt, s a szegedi nyomdatulajdonos rendezte be számára 1820-ban az esztergomi nyomdát. (Amikor 1829-ben Beimel felesége meghalt, a már jónevű esztergomi nyomdász házasságra lépett özv. Patzkó Jozefa pesti nyomdatulajdonos leányával s 1830- tól pesti könyvnyomtatóként működött tovább.)33 Beimel József 1828. évi rendelkezése szerint a szegedi nyomdát Konrád Keresztély vezette tovább, aki már Grünn Orbán életének utolsó évében is faktor (nyomdavezető, intéző) volt.34 Konrád a szakmát jól ismerő, ízléssel dolgozó, Grünn Orbán tipográfiai elveit folytató, tehetséges nyomdásznak bizonyult. Emellett jó üzleti érzékkel is rendelkezett; vezetése alatt bővült a szegedi nyomda megrendelőköre. A korábbinál több munka ellátására beállított a meglevő kettő mellé egy harmadik nyomtatóprést is. 1836-ban a város tanácsa elismeréssel szólt példás nyomdavezetői működéséről. (4) A vezetése idején készült egyes közigazgatási nyomtatványok gondosabban előállítottak, mint korábban. Ennek egyik szemléletes példája a városi adótartozásokat nyilvántartó, nem nagy igényű űrlap. A Konrád Keresztély irányítása idején előállított ily lapok előnyösen különböznek a Grünn által nyomtatott, ferde, rosszul illeszkedő léniákkal, egyenet30 Fenti megállapításaink Bogdán István: A magyarországi papíripar története(1530—1900). Akadémiai Kiadó, Bp. 1963. c. munkában közölt vízjelrajzok és a Grünn-nyomda által használt papírok vízjeleinek összevetésén alapulnak. Bogdán István rendkívüli alapossággal készült könyve — bár az egyes papírmalmok termékeinek piacát feltárva nyomdákat is felsorol — a szegedi nyomdát (feltehetően a megfelelő előmunkálatok hiánya miatt) papírvásárlóként nem említi.

31 Utalásszerűén érinti e küzdelmet Szabó Ferenc: A szegedi nyomdászat első évtizedei. Id. mü 11.1.

32 CsmL Szeged tan. ir. 1835—2102. 1. sz. (Grünn—ir.)

33 Magyar Nyomdászat, 1895. szeptember. — Az eset fényt derít a nyomdászcsaládok — már korábbi években is előfordult — összeházasodás útján történő vagyonosodására. Grünn Orbán feltehetően csak pénzzel járult hozzá az esztergomi nyomda berendezéséhez. Erre enged következtetni pl. az, hogy Beimel az 1820-as évek elején Bikfalvi Falka Sámuel által metszett, tehát az egyetemi Nyomda betűöntödéjéből származó betűkkel dolgozott. (Végh Oszkár: Nyomdászat Magyarországon. Bp. 1976. 58.1.) A szegedi nyomdának — a jelek szerint — 1820-ban még nem volt Falka-féle betűkészlete.

34 CsmL Szeged tan. ir. 1829—1626. 1. sz. (Grünn-ír.) Aigner József szenátor, Müller Ferenc kapitány és Gerencsér János ügyvéd latin nyelvű hivatalos jelentése Grünn János árva helyzetéről.

16