Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Molnár László: Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása 1848–1871
Másodszor, hogy a jogfolytonosság alapján létező tisztikar lemondásával helyt adjon egy új tisztikar jogszerű megválasztásához.) A közgyűlés úgy határozott, hogy a közbiztonság és rend fenntartása érdekében a tisztújítást a következő napon december 20-án fogják megtartani. Tóth István bizottmányi tag felszólalásában rámutatott az „október 20-i okmány” alkotmányellenes tartalmára és javasolta, hogy az alkotmány csorbítatlan és mielőbbi visszaállítása érdekében szerkesszenek egy nyilatkozatot és azt küldjék el báró Vay Miklósnak. Az októberi diploma után udvari kancellárrá nevezték ki, aki később a kiegyezés meghiúsítása miatt állásáról lemondott.) A közgyűlés a javaslatot elfogadta és elhatározta, hogy a nyilatkozatba a következő pontokat veszi fel: 1. Az országgyűlést az 184718. IV. és V. te. alapján haladéktalanul hívják egybe. 2. A sajtót az 1848. XVIII. te. értelmében azonnal oldják fel jelenlegi bilincseiből. 3. A megyék tisztviselői egyedül az országgyűlésen meghatározott, adó kivétésére és behajtására legyen kötelezhető. 4. Az 1849. év óta a magyar alkotmányos törvény- hozáson kívül életbe léptetett bármi néven nevezett a magyar törvény előtt idegen díj és adózási nemek bevezetése, valamint a dohány egyedáruság üzlete a nemzet- gyűlés intézkedéséig szüneteljen. 5. A törvényhozás rendelkezéséig függesszék fel azokat a pereket, amelyek az időközben kibocsájtott örökösödési és más hasonló rendeletek alapján indultak. A megyei bíróság alá tartozó minden egyéb peres ügyet a törvényes illetőségi helyeikre át kell adni. Azt is indítványozták, hogy a megyebeli járásokat ugyanúgy állítsák vissza, ahogy 1848-ban voltak. Intézkedés történt arról, hogy a tisztviselők a megélhetéshez szükséges, tisztességes fizetést kapjanak. Amíg az országgyűlés nem dönt az adók kérdésében, a megye erre a célra az alapítványi tőkéket használja fel.51 1860. december 20-án Hódmezővásárhelyen folytatólagosan megtartott megyei közgyűlésen megválasztották a megye új tisztikarát. Ez alkalommal 42 tisztség kerül} betöltésre. Ezen túlmenően a főispán javaslatára 7 személyt tiszteletbeli tisztséggel ruházott fel a közgyűlés. Az új tisztikar a választások után nyomban letette a hivatali esküt. A főispán Rónay Mihálynak az újból megválasztott első alispánnak átadta a megye pecsétjét. Ugyanakkor megbízta a főispán Rónay Mihályt, hogy egy 6 tagú bizottság élén, a megyefőnöki iratokat átvegye.52 Az 1860. december 20-án megválasztott tisztikar összetételét vizsgálva, az tapasztalható, hogy a 42 tisztség betöltésénél 20 tisztségre olyan személyek kerültek megválasztásra, akik eddig még nem szerepeltek. Tizenkilenc személy a 48-as tisztikarnak is tagja volt. Három személy 1850-ben lett kinevezve. Négy személy 1848-ban és 1850-ben is tisztséghez jutott, az utóbbiak közül három orvos és egy levéltáros volt. Szólni kell árról is, hogy a cs. kir. megyehatóság által szervezett 4 járás helyett ismét 2 járást szerveztek. Visszaállították a régi járási szervezetet. A községek szervezeti vonatkozásában is lényeges változásokat indított el az októberi diploma. Pl. Hódmezővásárhely ideiglenes községi választmánya és tanácsa bejelentette a megyének lemondását. Ezzel utat nyitott az 1848-as törvények szerinti új tisztújításnak.53 Ebbe a békés építő, közigazgatást szervező munkába robbant bele a császárnak 1861. január 16-án kiadott megyékhez szóló leirata. Az uralkodó megfenyegette a megyéket, s mereven elzárkózott minden olyan javaslattól, követeléstől, amely eltérést . . - ' - i 1 51 CsmL (Szf) 1860. dec. 19-i Csm. kgy. jkv. 6—11 sz. 52 CsmL (Szf) 1860. dec. 20-i Csm. kgy. jkv. 48—50. sz. 53 CsmL (Szf) 1860. dec. 21-i Csm. kgy. jkv. 56 sz. 149
