Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Molnár László: Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása 1848–1871
A nemzetőrök beíratását rémhírek terjesztésével akadályozzák.6 A sövényházi hantházi dóczi kertészségek megtagadták a robottal kapcsolatos szerződésbeli kötelezettségeiket.7 Vásárhelyen a gróf Károlyiakkal szemben tettlegességig fajuló megmozdulás robbant ki a káposztáskertek kizárólagos használata miatt.8 A vásárhelyi nemzetőr századok felesketése, részükre zászlók, dobok és trombiták adományozása.9 A Miniszteri Ideiglenes Országos Bizottmány jelentést kér a megyebeli állapotokról.10 A Miniszteri Bizottmány rendeletére a szegedi Sóhivatalhoz 100 000 ezüst váltóforintot szállítanak, hogy a bankjegyeket be tudják váltani.11 A kertészközségekkel szemben elkövetett uradalmi visszaélések kivizsgálása.12 Ányás kertész- ség bírója és lakosai a nemzetőrségbe való besoroztatásukat kérik.13 Az uradalom juhait kiszoritják a horgosi közlegelőről, ezért az elöljáróságot megtámadták.14 Végezetül utasították a közcsendi választmányokat, hogy jelentéseiket május 1-ig bemutassák.15 A napirendi ponton kívül jegyezték be, hogy a „Bizottmányi ülés végezetével a Csongrád városban alakított nemzetőrségi századok ...ünnepélyesen feleskettettek”.16 Az utolsó vármegyei nemesi közgyűlés (március 13-án) és a 48-as törvények kihirdetése (május 2-án) eltelt forradalmi időben Csongrád megye Közcsendi Bizottmánya ténylegesen gyakorolta a megyei közgyűlés önkormányzati jogkörét. Igaz, hogy 1848. április 8-tól április 28-ig a megyei kisgyűlés is működött azzal a megszorítással, hogy intézkedéseiről beszámolási kötelezettséggel tartozott a közcsendi bizottmánynak. A közcsendi bizottmány helyi szervei, a közcsendi választmányok jelentési kötelezettséggel tartoztak a saját területükön bekövetkezett eseményekről. A megyei közcsendi bizottmány az Országos Ideiglenes Miniszteri Bizottságnak tartozott beszámolni. Intézkedési köre kiterjedt mindazokra az ügykörökre, amelyek a béke és nyugalommegőrzésére irányultak. 1848. május 2-án tartott közgyűlés alkalmával hirdették ki az új törvényeket és Kárász Benjamin főispáni kinevezését. A XVI. te. 2. §-a értelmében a „megyei hatóság ideiglenes gyakorlására felkiáltással a következők választattak...17 Vásárhelyről 69, Szentesről 70, Csongrádról 37, Mindszentről 14, Szegvárról 10, Tésről 1, Fábiánról egy bizottmányi tagot. A megválasztottak névszerint is fel vannak sorolva a jegyzőkönyvben. Horgos, Tápé, Algyő, és Kistelek községekből a bizottmány tagjaként a „bíró és tanács” szerepel. A választás eredményeként Csongrád megye központi bizottmányba név szerint 197 személyt, a négy községből (bíró és tanács) 2—2 személyt számítva, 8 személyt választottak meg, amely együttesen 205 személy volt. A megválasztottak társadalmi hovatartozásáról vagyoni helyzetéről adatok nem állnak rendelkezésünkre, így a megyei központi bizottmány társadalmi összetételét most nem tudjuk megállapítani. Mindezek ellenére ha figyelembe vesszük a XVI. te. 2. § b) pontját, amely szerint; szavazattal bírnak akik akár egy, vagy másik megye eddig hozott határozatai 6 CsmL (Szf) 1848. ápr. 10. Közcsendi biz. jkv. 27. sz. 7 CsmL (Szf) 1848. ápr. 10. Közcsendi biz. jkv. 29. sz. 8 CsmL (Szf) 1848. ápr. 11. Közcsendi biz. jkv. 36. sz. 9 CsmL (Szf) 1848. ápr. 17. Közcsendi biz. jkv. 51. sz. 10 CsmL (Szf) 1848. ápr. 17. Közcsendi biz. jkv. 52. sz. 11 CsmL (Szf) 1848. ápr. 26. Közcsendi biz. jkv. 53. sz. 12 CsmL (Szf) 1848. ápr. 27. Közcsendi biz. jkv. 77. sz. 13 CsmL (Szf) 1848. ápr. 27. Közcsendi biz. jkv. 80. sz. 14 CsmL (Szf) 1848. ápr. 27. Közcsendi biz. jkv. 82. sz. 16 CsmL (Szf) 1848. ápr. 27. Közcsendi biz. jkv. 83. sz. 16 CsmL (Szf) 1848. ápr. 27. Közcsendi biz. jkv. befejezése 17 CsmL (Szf) 1848. május 2. Csm. kgy. jkv. 778. sz. 136
