Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
Sóti György 1820 lakó Örzse felesége Örzse leánya Szabó József 1774 obsitos lakó Kata felesége A 42. számú házban 5 család él és 5 háztartást képez. Szántai Imre a kertészbérlő 6 tagú családjával, rajta kívül 3 lakónak a családja él, az egyik 7, a másik 3, a harmadik kettő tagú. Ez utóbbi a 74 éves kiszolgált katona. Az összeírás a katonai nyilvántartás céljából készült, ezért a születési évet csak a férfinembelieknél tüntették fel. A kertészbérlőnek bérese is van, akinek a feleségén kívül a leánya szolgáló. Valószínűleg egy háztartást képeznek a kertésszel, ami az étkezést illeti. Az összeírok azonban külön háztartásnak vették a bérest a családjával. Apácán az ilyen lakóközösség nem volt ritka. Még 24 tagból álló és több háztartásra tagozódó „ház” is akadt.182 A kertészbérlő és a lakó, másszóval az alzsellér együttlakására és azzal a munkában való együttműködésre utalnak a népességösszeírás apácai összesített adatai 1848-ból. A község 136 házában 222 háztartás helyezkedett el ekkor. Magában lakik 71 kertészcsalád 1 lakója van 50 kertésznek 2 lakója van 9 kertésznek 3 lakója van 6 kertésznek 71 házban 50 házban = 50 lakó 9 házban=18 lakó 3 házban=18 lakó Összesen: 136 kertész lakik a 133 házban = 86 lakóval A háztartások 39%-a a lakó háztartásoké Apácán 1848-ban.163 Általában a háztartások legalább negyede, de több helyen a harmada a lakóké a kertészségekben. A kertésztelepeken a század közepére kialakult helyzet a parasztság differenciálódásának a következménye. A kertészbérlő mellett jelentős az a réteg, amelyik még bérlethez sem tudott jutni a kertészségben. 4. A telepes községek és a szerződések A telepesek helyzetét a szerződés alapvetően meghatározta, akár a földesúrral (lehetett a kamara is) közvetlenül, akár a főbérlővel kötötték meg. A szerződésből kitűnik, hogy az a telepesek teljes megkötését szolgálta, úgy gazdasági, mint magánjogi tekintetben. A szerződés arra is jó volt, hogy a kényszer erejével arra bírja rá a telepeseket, hogy a jobbágyok részére a törvényesen meghatározott egyes kedvezményekről is lemondjanak. A telepesekkel kötött szerződések ismertetésére elsősorban a pitvarosiakkal és a kovácsháziakkal kötött szerződéseket használtuk fel. A pitvarosiakkal a kamara közvetlenül kötötte a szerződést, a kovácsháziakkal pedig egy főbérlő. A főbérlő is kényszer hatása alatt állott, hiszen ő a földesúrral volt szerződéses viszonyban, és vele szemben is érvényesült a haszonnyerés szempontja. A főbérlő azután ezek értelmében járt el alhaszonbérlőivel, a kertészekkel szemben. 163 CsmL Csanád vm. adószedőjének ir. Népességi összeírások. Apáca — 1848. 1 sz 163 vo. Apáca — 1848. 18 sz. 102
