Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban
idején tanúsított magatartásukért.122 Berki István és Kiss Sándor csorvási tanítókat megdorgálták. Lichtneker István mezőberényi polgári iskolai tanárt is dorgálásra ítélték.123 Vaskó István csanádapácai tanítót állásvesztéssel sújtották. Éltig Károly gyulai tanítót vallásellenes kijelentései és a Tanács- köztársaság melletti nyilatkozatai alapján elbocsátották és rendőri felügyelet alá helyezték.124 Mezőberényben összesen 5 tanárt internáltak az ellenforradalom hatalomraj utása után.125 A Tanácsköztársaság idején politikailag exponált pedagógusok a megtorlás első hulláma után sem lehettek nyugodtak. 1922-ben jött a B-listázás. A rendelet kimondta, hogy egyebek mellett nagy súllyal kell figyelembe venni a proletárdiktatúra alatti tevékenységet. A B-listások, az elbocsátottak többsége így a politikailag gyanúsak közül került ki. A szegedi tanfelügyelőség jelentése szerint 1922. június 30-ával 94 pedagógust bocsátottak el. Közülük 66-an tanítók, 10-en polgári iskolai tanárok.126 Békés megyében ugyanekkor 28 tanítót és 31 tanítónőt bocsátottak el.127 1923-ban politikai okból B-listázták Ortok János endrődi tanítót, a direktórium volt tagját, Orosházáról Bíró Sándor, Szamosi József és Zatykó Lajos polgári iskolai tanárokat, valamint Mitterholzer Károly „erősen kommunista érzelmű” tanítót. Nagyszénáson elbocsátották Zombai Ádám tanítót, aki a tanácskormány idején igen aktív volt, és ezen kívül még az 1922-es választások alkalmával a munkáspárti jelölt mellett agitált. Mezőberényből Lichtneker Istvánt, Gyulán Fekete Pétert B-listázták tanácsköztársasági magatartásuk miatt.128 Az ellenforradalmi megtorlás tehát a munkások és szegényparasztok népes táborán kívül nagy erővel sújtotta az értelmiség legnagyobb, a dolgozó néphez legközelebb álló rétegét, a pedagógusokat is. A pedagógusok mellett nagyobb számú hivatalnok és néhány evangélikus, református lelkész is részt vett a forradalmi eseményekben és osztozott a megtorlásban is. Az értelmiség körében 122 Orosházi Friss Újság, 1921. júl. 20. 123 Gácsér József: A Tanácsköztársaság kulturális viszonyai Békés vármegyében. In: A Tanácsköztársaság Békés megyében... 202-203. 1. 124 BmL Főisp. biz. ir. 22-1924. sz. 125 Köteles Lajos: Id. mű 316. 1. 126 CsmL Közigazgatási Bizottság ir. 1921-1922. 542. sz. 127 Körös-vidék, 1922. júl. 9. 128 BmL Főisp. biz. ir. 37-1923. sz. 43
