Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

tartozott.76 A Csanád megyei katonai parancsnokság elrendeli, hogy településenként úgynevezett „nemzetvédelmi bizottságot” kell létrehozni. Tagjai a jegyző, a pap, a tanító, földbirtokosok, valamint a gazdakör és az ipartestületek 3-3 képviselője. A bizottság célja a községben élő, s a rendszerre veszélyt jelentő haladó személyek, a baloldali mozgalmak megfigyelése és bejelentése, valamint a „keresztény sajtó” (értsd: kurzussajtó) támogatása. A bizottságok minden hónapban jelentést tettek a vármegyei katonai parancsnokság „T”-osztályának.77 A katonai alakulatok karhatalmi tevékenységét támogatták továbbá a polgárőrségek, amelyeket 1919 őszén kezdtek el szervezni adataink szerint Hódmezővásárhelyen és Tiszán inneni járásban. Az utóbbi helyen október végére 92 főből áll a BM 4220/1914. sz. rendelet alapján szervezett polgárőrség, amely három különítményre oszlott. Vezetői „kisbirtokosok” és egy dorozsmai tisztviselő.78 Mezőberényben az ellenforradalmi hadsereg bevonulása után a csendőrség támogatására alakult egy kisegítő karhatalmi század, amely az ellenforradalmi bosszú egyik fő eszköze lett.79 1921-ben a szovjet csapatok közeledtének hírére BM rendeletre Békés megyében megkezdik a megyei polgárőrség létrehozását, amelynek vezetője Egan Imre főispán lett. A polgárőrség községekig lemenő kiépítését tervezték.80

1921-től a katonai szervek karhatalmi tevékenysége és az irreguláris egységek „rendfenntartó” szerepe háttérbe szorul. A rendszer konszolidálódásával ezekre már nem volt szükség, feladatát a rendőrség és csendőrség egyedül is képes volt ellátni.

Az ellenforradalmi rendszer megreformálta, korszerűsítette a rendőrséget is. Az egyes közigazgatási egységek alá tartozó rendőri egységeket egységes szervezetbe olvasztották, „államosították”. 1919 novemberében megkezdődött a szegedi kerületi rendőrfőkapitányság kiépítése. Kerületi főkapitánynak Szalay Józsefet nevezték ki, aki 1931-ig, nyugdíjazásáig töltötte be ezt a posztot.81 A tervek szerint 250-300 lakosra jutott volna

76 BmL Főisp. biz. ir. 20-1920. sz. 1920 júniusában a „nemzetvédelmi szolgálatot“ átalakították „tájékoztató” (T) szolgálattá, lényegében azonos feladattal.

77 Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon 1848-1948. Szerk.: Pölösket Ferenc és Szakács Kálmán. MEDOSZ kiadás. 1962. 2. kötet. 646. 1.

78 CsmL (Szf)Csongrád megyei főisp. ir. 669/1919. sz.

79 Köteles Lajos: Id. mű 316. 1.

80 BmL Főisp. biz. ir. 7-1921., 12-1921. és 17-1921. sz.

81 Az utóbbi években gyakran jelennek meg kiadványok, amelyek akarva akaratlan hamis színben tüntetik fel Szalay József személyét. Úgy írnak róla, mint a „literátus főkapitányról"

31