Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban
tették a szociáldemokraták, demokraták jelentős részét is. Mégis több olyan intézkedést tettek, amelyek a munkások között illúziókat keltettek. A szegedi francia katonai parancsnokság a júniusi sztrájk alkalmával elbocsátottak visszavételére bizottságot hozott létre, amely szeptember elejétől kibővített hatáskörrel működött. Ez intézte a munkaadók és munkások közötti vitás ügyeket. Ellenőrizte a szolgálati szerződések betartását és védelmezte a munkások azon jogát, hogy „törvényes” szervezeteknek tagjai lehessenek. Több tőkés ugyanis megtiltotta, hogy a munkások szakszervezeti tagok legyenek. E bizottság felügyelt arra, hogy a munkaadók munkásaikat lehetőleg megtartsák.29 Októberben a dohánygyári munkások a városkormányzóhoz fordultak, mert bérüket feíére csökkentették, s az elbocsátott 22 tanár és 18 tanító is a kormányzóhoz fordult, hogy ítélkezzék ő, így az ítélet pártatlan (!) lesz.30 A franciákkal szembeni illúziók kialakulásában szerepet játszott a szociáldemokrata párt városi vezetősége is, noha taktikai szempontból nyilvánvalóan el kellett fogadni a minimális védelmet is, amit a franciák nyújtani akartak és tudtak. A magyar hatóságok és a francia katonai parancsnokság között, ha nem is volt mindig teljes az összhang, alapvető kérdésekben egyetértésre jutottak. Az egyetértés alapját világosan megfogalmazta a szegedi főispán, amikor 1919 decemberében válaszolt a városkormányzó 150 elbocsátott tisztviselő és több csökkentett fizetésű hivatalnok ügyében érdeklődő levelére. A főispán kifejtette, hogy ez nem visszaélés, hanem az „évezredes jogrend” megsértőinek jogos büntetése. „Én azt hiszem, találkozom Méltóságod véleményével abban, hogy ma minden törekvésnek oda kell irányulnia, hogy Európa közepén újra megszilárduljon a jog és igazság és rend - és aki ezt nem érti meg, annak pusztulnia kell” - írta a főispán válaszában.31 És biztos lehetett benne a jog, igazság és rend alatt a francia városkormányzó is ugyanazon osztály jogát, igazságát és rendjét értette mint ő. Az ellenforradalmi rendszer egyik szegedi exponense Kelemen 29 CsmL Szegedi főisp. ír. 265-1919. II. sz. Közli: Szeged múltja írott emlékekben 1222- 1945. Szerk.: Oltvai Ferenc. Szeged, 1968. 247. 1. 30 A Munka, 1919. okt. 25. és G. Soós Katalin: A munkásság helyzete és sztrájkharca Szegeden az 1920-as években. Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 1957.1. 31.1. 31 CsmL Szegedi főisp. ír. 795-1919. III. s . 15
