Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

A. Sajti Enikő: Az SZDP és a jobboldal küzdelme az 1939-es választások előtt Szegeden

szakszervezet tagsága 1936 február 17-én a kommunista Krajkó Andrást választotta a szakszervezet élére. Vezetésével indultak meg az augusztus-szeptemberi bőripari sztrájkok. Ez a baloldali vezetőség már nem tudta sikerre vezetni a sztrájkokat, mert 1936 júniusában Krajkót több társával együtt letartóztatták, a Hajdók Béla vezette kommunista szervezkedésben való részvételért.38 1938 decemberében tartóztatták lé Ecsedi Géza cipészsegédet, a bőripari szakszervezet tagját, kommunista izgatás címén.39 Az építőmunkások szakszervezete a 20-as évek végétől a kommunista Ladvánszky József vezetésével dolgozott.

A MÉMOSZ helyi csoportjában baloldali irányvonal érvényesült. Gyakran folytattak ellenük rendőri eljárást, hol egy sztrájktörő fenyegetése címén, hol egy-egy harcosabb szellemű röpiratért, máskor engedély nélküli vezetőségi ülések tartása miatt.40 1937 szeptemberében a rendőrség elkobozta a szegedi építőmunkások röpcéduláit, amelyen a nyolcórás munkanapot követelték. Bozóky Józsefet, Szabó Istvánt, Ladvánszky Józsefet, Rózsa Mihályt, Gyólai Jánost előállították.41

A szegedi munkásmozgalom már 1937 szeptemberétől súlyos anyagi gondokkal küzdött. Kétséges volt, fenn tudják-e továbbra is tartani a Munkásotthont és az építők otthonát. A Munkás- otthont 1926-ban vette meg az SZDP és a szakszervezet, a központtól kapott pénzen és a munkások filléreiből, 33 200 P-ért.42 Ebből 17 000 P-t akkor kifizettek, 16 000-t pedig az Angol- Magyar Bank javára váltókölcsön fejében betáblázták. A válság alatt, tekintettel a munkások súlyos anyagi helyzetére, a fejenkénti otthonjárulékot 42 fillérről 24 fillérre csökkentették. Ennek az lett az eredménye, hogy sem a lakbéreket, sem a törlesztést nem tudták fizetni, így 1931-36 között 8600 P deficitje lett az Otthonnak. 1936-ban a Közigazgatási Bizottság elrendelte az árverezést. Utolsó haladékként azt adta, hogy havi 202 P38 Hajdók Béla két és fél év börtönbüntetést kapott, amelyet később három évre emeltek. A többieket - Krajkó Andrást, Krajkó Józsefet, Hercz Pált, Kohn Ilonát - 3-5 hónapig tartó börtönre ítélték. PI Arch. 665. f. 73/12/1936. szeptember 19.

39 Délmagyarország, 1938. december 29. Földes Mihály titkár, mikor információkat kért Ecsediről letartóztatása után a központtól, megjegyezte, hogy Ecsedi Szegeden rendesen dolgozott a szakszervezetben. PI Arch. 658. f. 6. cs./296/1938. december 29.

40 PI Arch. 66. f. IV. 241/1939.

41 A röpcédulát a harmincas évek legnagyobb szegedi építőipari sztrájkja alkalmából bocsátották ki

42 PI Arch. 658. f. 73/12/1937. szeptember 8. 1926-ban az Otthont Gál Benő, Sternberg Fülöp és Deutsch Jenő elvtársak nevére vették meg,,mert a Munkásotthon Szövetkezet csak később alakult meg. A szövetkezet elnöke Valentiny Ágoston volt.

87