Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
A. Sajti Enikő: Az SZDP és a jobboldal küzdelme az 1939-es választások előtt Szegeden
vei kell az adóhátralékot törleszteni, 26 hónap alatt. Egy esedékes részlet elmaradása esetén is végre fogják hajtani az árverezést.43 1937-ben teljes anyagi csőd fenyegetett. Kérték a központot, segítsen elhárítani az árverezés veszélyét,44 amely ideiglenesen sikerült is. 1939 március 13-án a bank újra felszólította a Munkásotthon Szövetkezetei, hogy a lejárt 3000 P-s váltójukat készpénzben kell beváltani45 A párt anyagi ügyeinek rendbehozatalával Valentiny Ágostont bízták meg. Március 18-án Földes már azt jelenthette, hogy a váltót proponálták, és nem árverezték el a Munkásotthont.46 Az építők Munkásotthonának megmentése azonban nem sikerült. Ennek okát Ladvánszky a következőkben látta :47 a központi segélyalap rossz szervezése; az Alapkő Termelő Szövetkezetre sokat fizettek rá; a taglétszám csökkenése miatt a szervezeteknek kevesebb lett a bevétele; a MÉMOSZ-nak most kellett visszafizetni a német Építőmunkás Szövetségtől felvett 600 ezer márkát, tehát a Központi Vezetőség támogatására sem számíthattak. A tagdíjak beszedése ebben az időben valóban komoly gondot okozott a helyi munkásvezetőknek. 1938 novemberében az 596 szegedi párttag közül 222-en, a 940 szakszervezeti tag közül 174-en fizették a hozzájárulást.48 Ez a labilis anyagi helyzet az 1939-es parlamenti és törvényhatósági választások idején komoly gondok elé állította a párt helyi csoportját. Lájer Dezső halálával49 a IX. kerületben megüresedett egy törvényhatósági választókerületi mandátum. A választásokat 1939. január 29-re tűzték ki. A választási összeírás szerint a 81 ezer 19 éven felüli lakosságból 39 705-nek volt választójoga,50 míg korábban 45 400 polgárnak, tehát 5765 fővel csökkent a 43 PI Arch. 658. f. 73/12/1937. szeptember 8. 44 PI Arch. 665. f. 73/12/1937. szeptember 8. 45 PI Arch. 658. f. 6. cs. /296/1939. március 13. 46 PI Arch. 658. f. 6. cs./296/1939. március 18-i jelentés 47 CsmL Rendőrségi iratok VI/27/1939., II/10/1939. 1939. június 27-én elárverezték az építők otthonát. 48 PI Arch. 658. f. 6. cs./296/1938. december 10-i jelentés. A jelentés szerint a nyomdászoknál, vasasoknál nagy a munkanélküliség, a famunkásoknál, építőknél katasztrofális, ezért nehéz a tagdíjak beszedése. A Délmagyar cipőgyárban pedig azért nem fizetnek, mert „mérgesek” a munkások, hogy egyik volt vezetőjük átment a Hivatásszervezetbe. Vannak, akik a zsidőüldözés- től félnek és visszahúzódtak. 49 Lájer Dezső 1938 októberében halt meg. 1926-tól haláláig az SZDP és a Szakszervezeti Bizottság szegedi titkára volt. Jobboldali, kompromisszumokra épülő politikát folytatott a párt és a szakszervezet élén. Lájer Dezső tevékenységének értékelésére: Hegyi András: A szegedi ipari munkásság helyzete és küzdelme a Gömbös-kormányzat idején 1932-1936. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica. T. XLIX. Szeged, 1974. 29.1., valamint A. Sajti Enikő: i. m. 84-85. 1. 50 Délmagyarország, 1938. augusztus 7. 88
