Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

A. Sajti Enikő: Az SZDP és a jobboldal küzdelme az 1939-es választások előtt Szegeden

vatal (NMH) Nemzeti Munkaközpont (NMK), a Magyar Dolgozók Hivatásszervezete stb. Hatásukat tekintve, kivéve a Hivatásszervezetet és az NMK-t, jelentéktelen erőt képviseltek a város politikai életében.

Az NMK „...a kommunista és legális szociáldemokrata mozgalom ellen irányuló szövetség volt, amely a válság évei alatt Gömbös és a vele egyívású katonatiszti fajvédő garnitúra előtérbe hozásával, azok fasiszta koncepciójának jegyében bontott zászlót”.16 Az NMK szegedi szervezete 1936. szeptember 27-én alakult meg, elnöke Csűrik János lett.17 Az alapszabályban ezt olvashatjuk: „A hazafias, nemzeti alapon működő szövetség célja a pártpolitika kizárásával tagjainak erkölcsi, anyagi, társadalmi, kulturális és jóléti érdekeit szolgálni, megóvni és azokat előmozdítani, mindenkori tekintettel a nemzet egyetemes érdekeire.”18 A szervezet igazi célját világosabban fejezi ki az MNK pincér szakosztálya megalakulásakor elhangzott felszólalás. A szakosztályt azért alakították meg, mert ki akarták vonni a pincéreket „mindenféle rózsaszínű és vörös szakszervezetből, hogy mentesítve legyenek attól a káros politikai befolyástól, amelyet a polgári társadalommal szembenálló Szociáldemokrata Párt rájuk gyakorolt...”19 A miniszterelnökség üdvözlő táviratot küldött az NMK szegedi megalakulása alkalmából.20

Az NMK Szegeden a sütőipari munkásság és a pincérek szervezésében tudta a legnagyobb eredményt felmutatni. A levéltári adatok arra utalnak, hogy a fodrászok, a gabonamunkások, vas és fémipari munkások, kubikusok körében erőfeszítésük ellenére sem tudtak hatékony agitációt kifejteni.21 A vágóhídi munkásokat csak úgy tudták beszervezni, hogy szövetkezve a munkaadókkal, megfenyegették őket: ha nem lépnek be az NMK- ba, nem kapnak munkát.22 A sütőipari szakosztály különösen élénk munkát végzett. Kérvényekkel, beadványokkal árasztották el a polgármestert, a minisztériumokat, a pékek munkaidejének

16 Dósa Rudolf né: A Nemzeti Munkaközpont szerepe az ellenforradalmi rendszer munkás politikájában. Párttörténeti Közlemények, 1968. 3. sz. 135. 1.

17 Csm.L. Szeged Város Polgármesterének iratai. 580/1937. Az NMK 1930-1935-ig a Magyar Országos Véderő Egyesületben, az egyesület alosztályaként, 1935-től 1944 őszéig pedig önálló alapszabállyal, külön szervezetként működött.

18 CsmL Szeged Város Polgármesterének iratai. 580/1937.

19 CsmL Rendőrségi iratok. XI/9/1936.

20 CsmL Rendőrségi iratok. X/15/1936.

21 PI Arch. 658. f. 6. cs. 296/1937. VII. 19., VIII. 1. Csm.L. Rendőrségi iratok. XI/22/1936. X/5/1936.

22 PI Arch. 658. f. 6. cs. /269/1937. június 8.

84