Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
A. Sajti Enikő: Az SZDP és a jobboldal küzdelme az 1939-es választások előtt Szegeden
a tisztújítások alkalmával a munkások szabad akarata (!). A vizsgálat nem állapított meg szabálytalanságokat. Igazi célja más volt: a választások előtt elriasztani a szavazókat az SZDP-től, zavart kelteni a szervezett munkások soraiban, anyagilag lehetetlenné tenni az SZDP választási kampányát.4 Az SZDP és a szakszervezetek összefonódása közismert tény. Az a belügyminiszteri rendelet, amely arra kötelezte a pártot és a szakszervezeteket, hogy szét kell e kettőt választani, elsősorban anyagilag hozta súlyos helyzetbe a munkásosztály szervezeteit. S bár nem került sor a szakszervezetek feloszlatására, a vizsgálattal a kormány mégis elérte, hogy a szakszervezetek és ezen keresztül az SZDP is, súlyos helyzetbe került - éppen a választások előtt.5 A szegedi munkásszervezetekre is egyre nagyobb nyomás nehezedett. Ladvánszky József, Bozóky József, ifj. Gyulai István, Csúri Mihály, Széli Mihály ellen büntetőeljárást indítottak engedély nélküli vezetőségi ülések tartása miatt. Ezután 1939-ben több vezetőségi ülést a M ÉMOSZ helyi szervezete számára nem is engedélyeztek.6 Imrédy - az uralkodó osztályok egy részének nyomására - a munkásosztály szervezetei elleni támadással egyidőben, mint ismeretes, a nyilasok politikai aktivitásának korlátok közé szorítására is lépéseket tett. Szegeden a Nemzeti Szocialista Párt 1936. április 19-én bontott zászlót. A gyűlésen megjelentek Festetics gróf és Meskó is. Mezőberényből 50 fős zöldinges rendezőgárdát hoztak magukkal. Céljuk az volt, hogy Debrecen után Szeged legyen a legerősebb nemzetiszocialista gócpont.7 Döntő mértékben az egyetemi ifjúságra, a Turul Szövetség tagjaira támaszkodtak a szervezési munkában. Munkájukat kezdetben a hatóságok jóakaratú elnézése mellett folytatták.8 Vezérük hamarosan a Szegedi Új Nemzedék szerkesztőségének volt tagja, Fehér István újságíró lett. 1938-ra a mozgalom megerősödött, amely egybeesett a 4 Csépányi Dezső: Az ellenforradalmi rendszer munkásellenes politikája. 1935-1939. Akadémia i K., 1972. 85-86 1. 5 Szegeden még 1939 augusztusában is tartotta magát az a hír, fel akarják oszlatni a szak- szervezeteket. Ladvánszky Józsefnek a MÉMOSZ augusztus 11-i gyűlésén ezt külön és nyomatékosan cáfolnia kellett. CsmL Az Államrendőrség Szeged Városi Kapitányságának iratai, (a továbbiakban Rendőrségi iratok.) 6 PI Arch. 666. f. IV. 241 /1939. - A MÉMOSZ helyi csoportjában a 20-as évektől kiemelkedő szerepet játszott a kommunista Ladvánszky József. Á csoport vezetője, majd a MÉMOSZ kerületi titkára lett. Többször került börtönbe - 1940-ben halt meg. 7 PI Arch. 651. f. 7. cs./1936. május 1. 8 PI Arch. 658. f. 5/1937. 82