Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején

szívós sztrájkharcot vívtak a tőkésekkel a jobb megélhetésért, a bérek emeléséért. A termelés és az építkezés gyors hanyat­lásával a csupán gazdasági sztrják-harcok nem vezethettek ked­vező eredményre, a munkások szociális helyzetének javulásá- sához. A munkanélküliek száma 1930 őszén már megközelí­tette a hatezret Szegeden. A város közművesítése, csatornázása, az egészségügyi viszo­nyok javítása Szegeden messze elmaradt a követelményektől. A munkások és szegényparasztok lakta utcák és lakónegyedek rendezetlen állapotáról, az elhanyagolt egészségügyi helyzetről írt cikkében az újságíró joggal vetette a város vezetőinek a szemére többek között azt, hogy „Móraváros népe pincelaká­sokban senyved s nem embernek, de az. ürgéknek életét éli. Nem kell hozzá zápor, hogy kiöntse az ürgelyukból a móra- városi nép szerencsétlenjeit.”51 A Szeged Aigner-telep (a mai Béke telep) lakóinak adatait összeíró számlálóbiztos tanító, a népesség életviszonyairól szóló jelentésében arról számol be, hogy „a lakosság legnagyobb hányadát kitevő napszámos emberek...nagy szegénységben élnek, úgy, hogy sok családfő még a mindennapi kenyeret sem tudja biztosítani gyermekeinek. A lakások túlzsúfoltak és egészségtelenek. A ruházkodás is a nagy nyomor létét igazolja.”52 Az itt élő „egyszerű népnek” az erkölcsi és a vallásos életét a gondok ellenére kifogástalannak találja, a tanító. S még dicsérő elismeréssel szól arról is, hogy „a művelődés iránti igény meg van bennük...és művelődési vágyaik teljesítésében is csak a ke­reseti lehetőségek korlátozzák őket.” A tanító úgy véli, hogy az általa is igen rossznak és súlyosnak minősített, anyagi hely­zet okát döntően „a trianoni igazságtalan békediktátumban kell keresni.” A Szeged-alsótanyai földmívelő nép - akik között sok a kis­bérlő - sorsának „pokoli állapotár ól... az éhség kétségbeejtő és elviselhetetlen helyzetéről” számol be jelentésében igen rész­letesen Csöndes Péter állami tanító. A kisbérlők lerongyolódva, tele panasszal, kétségbeesetten várják sorsuk jobbrafordulását. című tanulmányából vettem át. Acta Universitatis Szegediensis. Sectió Históricá-ban jelent meg 1957-ben. Lásd; 40-41, 47. ol. 51 Délmagyarország napilap 1931. október 10-i számából. 52 CsmL Szeged Csongrád megye és Szeged város Tanfelügyelőségének iratai 1930-31. 26. d., 465. cs. 17. sz. irat, Bucher Antal községi tanító jelentése. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom