Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején

helyzetét illetően megjegyzik, hogy „nagy a visszaesés náluk és sokan beadták iparengedélyüket, mert mint mondták, maguk- sem keresnek annyit, hogy abból megélhessenek.”37 Észleléseikben azt is közük, hogy az analfabéták száma a 6 éven felüli népességben 8-10%-ra tehető.

Csanytelek község 4600 lakosságának életkörülményeiről szóló jelentésében a tanító arra a következtetésre jutott, hogy „többnyire törpebirtokosok, ... akiket a bankadósság gyötör” s hogy ezek, valamint „a nagyszámú kubikos-napszámos réteg nyomasztó pénzhiányban szenved.” A lakosságnak 25-30%-a itt írástudatlan, az elemi iskolában szükséges olvasókönyvet az elemi iskolára tankötelezett gyermekek szülei közül sokan csak 4-5-szöri részletfizetés mellett tudják csak megvenni. A tanító erőteljes nyugtalanságot és elégedetlenséget tapasztalt a kormány politikájával szemben és jelentésében arra hívja fel a tanfelügyelő figyelmét, hogy „e politikailag értetlen tömeg súlyos veszélyt jelentene egy esetleges titkos s^ava^ás esetén.”38

Csongrád vármegye nagyhatalmú urának, Pallavicini Alfonz őrgrófnak és családjának életkörülményeiről nincsen jelentés, de más forrásokból ismeretes, hogy a 40 497 kh szinte teljesen egybefüggő birtokán, amelyen modern tőkés gazdálkodást honosított meg - birtokait, majorjait a harmincas években saját tulajdonát képező gőzmozdony vontatású gazdasági vasút kötötte össze -, csak Sövényhá^án 52 szobás kastélya volt s ezen kívül még kilenc majorja volt a megyében. A majorok mindegyikén mintegy 160 család dolgozott. A Pallavicini uradalom a magyar búza exportnak egyik fő erőssége volt a tőkés világ gazdasági válságát megelőzően s azt követően is.39 Az őrgróf uradalmának többezer cselédje, bérese, napszámosa és kishaszonbérlői életviszonyait több tanító jelentése, sokoldalúan mutatja be. Ezek közül, három számlálóbiztos tanító jelentéséből idézünk.

Az egyik Sövényháza-Máriatelep 332 családjáról s összesen 1094 családtagnak a sorsáról, életéről nyújt képet. Ez a tanító, az ellenforradalmi rendszer iránt pozitív lojalitást tanúsító jelen37 u-°38 CsmL Szeged. Csongrád megye és Szeged város Tanfelügyelőségének iratai 1930-31, 26. d, 23. sz. jelentés a 465. cs-hoz.

39 Csongrád vm. Magyar városok szociográfiája I. Budapest 1938. 68-70. 1. S ugyanerről; Felszabadulás című dokumentum gyűjtemény 1944. szeptember 26-1945. április 4. Szikra Kiadó 1955. 449. ol.

64