Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején

A lakosság élelmiszerrel való ellátása sem a legjobb. Boldog, aki egy malackát vagy jobb hízót tudott ölni, azonban sok helyen nem öltek. A gabona készletek sok helyen fogytán vannak. Újig való kenyere csak annak lesz, akinek magának több hold termőföldje van, vagy az olyan munkás családnak, amelynek több férfitagja keresett gabonát az aratással és csépléssel. Az összeírt lakosság 95% naponkint csak kétszer eszik most télen. A családi életre vonatkozóan az a tapasztalatom, hogy a szülők és a gyermekek közötti kölcsönös szeretet különösen ha a gyermekek felnőttek már - nagymértékben hiányzik, vagy egyáltalában nincs meg. Több a vadházasságban élő házaspár. Vannak akik elintézetlen válóper vagy özvegyi nyugdíj-haszon- élvezeti jog stb. miatt nem kötnek házasságot. Körzetemben volt néhány házasságon kívül született gyermek is. Volt olyan házaspár, ahol az asszony és a férj is házasságon kívül született, egy gyermekük is házasságon kívül született, csak az utólagos házasság kötéssel lett törvényesítve. A serdült vagy felnőtt gyermekek szüleikkel alig, vagy csak keveset törődnek. Egy családot találtam csak, ahol négy nemzedék volt együtt a családi körben, ebben a házban 15-en voltak. Sajnálattal kell megállapítanom s ez a meggyőződésemmé is vált, hogy az itteni lakások beleértve a környék lakásait is - egy évszázadokra visszamenő közömbösség — elhanyagoltság áldozatai. Sándorfalva község a közelmúltban volt 50 éves s mindössze 1 papot, 1 jegyzőt, 3 tanítót nevelt, ezekből a jegyző és 1 tanító nem itt született. A kötelező iskolába járással szemben sok esetben ellenállást tanúsítanak, ennek részben a szegénység is az oka, mert a szülők a 12 éven felüli gyermeket, de még ennél fiatalabbat is kenyér keresésre kényszerítik. Megemlítem még azt is, hogy a természetes gyermekáldás ellen sok helyen gátat vetnek s midőn a kevés gyermek miatt csodálkozásomat fejeztem ki, azt válaszolták hogy ez az egy is elég vagy sok. Politikai tekintetben az a megállapításom, hogy igen sokan vannak akik a szélsőséges irányzatnak hívei, sőt túlzó szélsőségesek is bőven kerülnének. Soknak a hazája a családi körön túl esetleg a falu határán túl nem terjed. Szélsőséges politikai megmozdulások nyomai itt-ott észlelhetők, de eddig még nyilvánosan színt vallani nem mernek. Az itt vázolt bajoknak az okai a szegénység, tudatlanság, viszont a szegény58