Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején

Akció szerint megtervezett népiskolák s tantermek építő munkái 1931-re befejeződtek, részben pénzügyi források kiapadásával elakadtak és a fogadalmi templom építésének befejeztével a munkanélküliség mindig több munkás családnak okozott lét- fenntartási gondokat. Az ipari termelés korlátozása vagy szüneteltetése az ipari munkásság életkörülményeiben a nyomor fokozódásához vezetett.

A kisadófizetőkre, elsősorban a szegényparasztságra, nyomasztó teherként nehezedett a kultúrális objektumok költsége. Szeged város törvényhatósága 1925-ben kötelezettséget vállalt, miszerint 50 éven át, évi 25 vagon búza egyenértékével járul hozzá a város közönsége az egyetemi negyed s a klinikák építési költségeihez.19 Ez azt jelentette, hogy többségében a szegény parasztoknak kellett a korábbinál is súlyosabban adózni, nemcsak az elemi iskolákért, hanem a klinikákért és az egyetemi intézetekért is. Nem kétséges, hogy 1925-1931 között Csongrád megyében - Szegedet is beleértve - megvalósított kultúrprogram keretében épült 34 új iskola s a régi iskolák bővítésével összesen 184 tanterem, az 1928-ban megnyitott Polgári Tanárképző Intézet s a már említett árkádos kiképzésű egyetemi negyed komoly, s a kapitalista korszakban a legszámottevőbb kulturális gyarapodás volt.20 Azonban a kisadófizetőkre alapozott hatalmas építési költségek előteremtése, behajtása mindinkább súlyos akadályokba ütközött. Már az 1928-29-es költségvetési évben - és a későbbi évek során - az iskolai építkezésre fordított, az államtól 20%-os kamatra felvett kölcsön; 218 000 pengő, s a 10% kamatra kölcsönzött 120 000 pengő visszatérítése, a Népiskolai Akció időszakának végére bekövetkezett gazdasági válsággal súlyosbított gazdasági és megélhetési nehézségek miatt, megoldhatatlan akadályokba ütközött. Erre való tekintettel Szeged város polgármestere átiratban kérte Csongrád vármegye és Szeged város tanfelügyelőjét, hogy „olyan irányú felterjesztést szíveskedjék intézni a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úrhoz, hogy a hátralevő törlesztetlen kölcsönrészt elengedni szíveskedjék.”21 Ugyanebből az időből származó tanfelügyelőségi iratok pedig arra utalnak, hogy sok helyen a lakosság nagy részének rossz

19 Délmagyarország napilap 1925. március 25. Tízmillió nyolcszázezer koronába kerül a szegedi egyetemi telep felépítése.

20 Tájékoztató elemi iskoláink fejlesztéséről 1925-1930. Budapest. 25-26. oldal. Ugyanerről lásd; Statisztikai Évkönyv 1931. Budapest, 1932. 251-253. ol.

55