Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején
ban levő parasztokkal szemben „fokozott behajtási eljárást tegyen folyamatba és a leghanyagabbakat pedig ... a területről mozdítsa el és az ingatlant másoknak juttassa.” A A szomorú képet maga az alispán festi le, amikor ezt írja: „a kiadott rendelet szerint kb. 2000 egyén ellen kellene kimozdítási eljárást lefolytatni! Márpedig - mondja az alispáni jelentés a hátralékban levők nagy számának a mai viszonyok között és téli időben a kimozdítását és új igénylők birtokba helyezését alig lehetne végrehajtani.”6 7 A gazdasági válság rendkívül tragikus helyzetbe sodorta az agrárproletariátus napszámos és kubikos rétegét is a megyében. Az ellenforradalmi rendszer kortárs gazdasági történetírója Matolcsy Mátyás, országos kivetítése szerint, a mezőgazdasági munkások átlagos évi napszámbére 1929-ben 2,62 pengő, 1930-ban 2,29 pengő, 1931-ben 1,94 pengő volt." Csongrád megyében még ennél is alacsonyabb volt a mezőgazdasági munkások napszámbére. A gazdasági válság előtt, 1927-1928-ban 2,60 pengőt fizettek a mezőgazdasági munkásoknak, 1930-ban pedig csak 1,50 pengőt.8 Ugyanezen forrás szerint Csongrádon a kubikosok 1930-ban átlagosan csak 1 pengő 20 fillér napszámbért kaptak. A Miskolc-Lillafüred-Eger útépítésen dolgozó földmunkások - dr. Steuer György országgyűlési képviselő 1930. március 21-én Kiskundorozsma község elöljáróságához intézett levelében adott tájékoztatás szerint -, munkacsoportonként 2,97-3,32 pengő napibért kaptak. Bihari János és társai 4,60 pengőt kerestek 1930 márciusában.9 Sándorfalvi mezőgazdasági munkások életkörülményeiről szóló jelentése szerint az összeírást végző tanító azt tapasztalta, hogy „a legtöbb családfő az elmúlt évben nem keresett többet (mai árak mellett) 150-200 pengőnél.”10 A munkanélküliség sok mezőgazdasági és ipari munkás családot fosztott meg a keresettől és szorított éhínségbe. A megyei alispáni jelentéseknek, valamint a vármegyei törvényhatósági 6 Csongrád vármegye Hivatalos Lapja 1931. XIII. évfolyam 3. szám 10. 1. 7 Matolcsay Mátyás: Az életszínvonal alakulása Magyarországon 1924—1944. Budapest 1944. 1944. 25-26. oldal. 8 Tamasi Mihály: A dolgozók harca a nyomor, a kizsákmányolás és az ellenforradalmi rendszer ellen 1929-1935. Szeged, 1971. 8. 1. 9 CsmL Szentes. Alisp. ir. 179/1930 csomó dr. Steuer György országgyűlési képviselő, nyugalmazott államtitkár levele Kiskundorozsma község elöljáróságának. 8. pagina. 10 CsmL. Csongrád megye és Szeged kir. Tanfelügyelőségének iratai 1930-1931. 26 d, 465 sz. iratcsomó Jáska István áll. el. iskolai tanító jelentése Sándorfalváról. 52