Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején

ban levő parasztokkal szemben „fokozott behajtási eljárást tegyen folyamatba és a leghanyagabbakat pedig ... a területről mozdítsa el és az ingatlant másoknak juttassa.” A A szomorú képet maga az alispán festi le, amikor ezt írja: „a kiadott rende­let szerint kb. 2000 egyén ellen kellene kimozdítási eljárást le­folytatni! Márpedig - mondja az alispáni jelentés a hátralék­ban levők nagy számának a mai viszonyok között és téli időben a kimozdítását és új igénylők birtokba helyezését alig lehetne végrehajtani.”6 7 A gazdasági válság rendkívül tragikus helyzetbe sodorta az agrárproletariátus napszámos és kubikos rétegét is a megyében. Az ellenforradalmi rendszer kortárs gazdasági történetírója Matolcsy Mátyás, országos kivetítése szerint, a mezőgazdasági munkások átlagos évi napszámbére 1929-ben 2,62 pengő, 1930-ban 2,29 pengő, 1931-ben 1,94 pengő volt." Csongrád megyében még ennél is alacsonyabb volt a mezőgazdasági mun­kások napszámbére. A gazdasági válság előtt, 1927-1928-ban 2,60 pengőt fizettek a mezőgazdasági munkásoknak, 1930-ban pedig csak 1,50 pengőt.8 Ugyanezen forrás szerint Csongrádon a kubikosok 1930-ban átlagosan csak 1 pengő 20 fillér napszámbért kaptak. A Miskolc-Lillafüred-Eger útépítésen dolgozó földmunkások - dr. Steuer György országgyűlési képviselő 1930. március 21-én Kiskundorozsma község elöljáróságához intézett levelében adott tájékoztatás szerint -, munkacsoportonként 2,97-3,32 pengő napibért kaptak. Bihari János és társai 4,60 pengőt keres­tek 1930 márciusában.9 Sándorfalvi mezőgazdasági munkások életkörülményeiről szóló jelentése szerint az összeírást végző tanító azt tapasztalta, hogy „a legtöbb családfő az elmúlt évben nem keresett többet (mai árak mellett) 150-200 pengőnél.”10 A munkanélküliség sok mezőgazdasági és ipari munkás csa­ládot fosztott meg a keresettől és szorított éhínségbe. A megyei alispáni jelentéseknek, valamint a vármegyei törvényhatósági 6 Csongrád vármegye Hivatalos Lapja 1931. XIII. évfolyam 3. szám 10. 1. 7 Matolcsay Mátyás: Az életszínvonal alakulása Magyarországon 1924—1944. Budapest 1944. 1944. 25-26. oldal. 8 Tamasi Mihály: A dolgozók harca a nyomor, a kizsákmányolás és az ellenforradalmi rendszer ellen 1929-1935. Szeged, 1971. 8. 1. 9 CsmL Szentes. Alisp. ir. 179/1930 csomó dr. Steuer György országgyűlési képviselő, nyugal­mazott államtitkár levele Kiskundorozsma község elöljáróságának. 8. pagina. 10 CsmL. Csongrád megye és Szeged kir. Tanfelügyelőségének iratai 1930-1931. 26 d, 465 sz. iratcsomó Jáska István áll. el. iskolai tanító jelentése Sándorfalváról. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom