Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején
SÁRKÖZI ISTVÁN A TANÍTÓK JELENTÉSEI A LAKOSSÁG ÉLETVISZONYAIRÓL CSONGRÁD MEGYÉBEN AZ 1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS IDEJÉN Az 1930. évi népszámlálást a tőkés világ nagy gazdasági krízisének idején s félévvel az országgyűlési választások előtt tartották Magyarországon. Az ellenforradalmi diktatúra már korábban is meglevő belső feszültségeit robbanásszerűen vetette felszínre a Magyarországra is átterjedt gazdasági válság. A gazdasági csőd elmélyülésével fokozódott a proletáriátus osztályharca a kizsákmányoló, elnyomó osztályok ellen. De az uralkodó osztályon belül is ellentétek mutatkoztak. Sokasodtak a széthúzás, a bomlás jelei az ellenforradalmi erők Egységes Pártjában is. A Bethlen-kormány egyrészt a terror fokozásával a megfélemlítés már bevált eszközeivel törekedett lecsendesíteni a hatalmaskodó elégedetlenséget. Másrészt a parlamenti választások idő előtti megtartásával igyekezett megszilárdítani a konszolidált diktatúrát, nemkülönben a Nemzeti Egység Párt megren- rendült tekintélyét. A parlamenti választások előtt elrendelt s megtartott nép- számlálás nemcsak a pontos választói névjegyzékek elkészítéséhez volt célszerű, de arra is módot adott, hogy felmérje a lakosság osztályainak és rétegeinek a politikai hangulatát. A nép- számlálás során szerzett tapasztalatok, megfigyelések így igen fontos tájékoztatást szolgáltattak a kormány számára, a választási korteshadjárathoz pedig igen hasznos szempontokat adhattak. Ezt igazolják a Csongrád megyei tanítók jelentései, amelyeket mint számlálóbiztosoktól, az összeírások lebonyolítása után kért a Csongrád megye és Szeged város tanfelügyelője. A számlálóbiztosok kiválogatása erre a munkára szigorúan politikai megbízhatóság alapján történt. A tanítóság közül a Csongrád megyei számlálóbiztosok névjegyzékére csak azok kerülhettek, akiket a megye és Szeged városának tanfelügyelője 4 49
