Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

adóztatását.145 A Békés megyei Gádoroson „megbízhatatlan” legények kigúnyolták a fehéreknél szolgáló társaikat. A katonaságtól megszökött Vigh Pál apját letartóztatták katonaszökevény rejtegetése és szökésben való segítése vád alapján, és bekísérték a katonai állomásparancsnokságra.146 Csanádalbertin 30-40 fő a községi jegyző irodájában jelentette ki, hogy nem hajlandó bevonulni. Kisteleken szuronyos rendőröknek kellett a sorozásra előállítani a fiatalokat.147

Későb 1921-22-ben is igen nehezen ment a munkások, parasztok egyenruhába való bújtatása. Gyulán, Gyulaváriban, Szarvason akadtak, akik nem vonultak be. Békéscsabán Linker Mátyás a bevonuló újoncok között „izgatott” . 1922 végén Békés megyéből 55-en nem tettek eleget a behívási parancsnak, vagy csak később vonultak be.148

Ám nemcsak a bevonulás megtagadása ingerelte bosszúra az új rend urait, hanem a hadsereg becsmérlése is. Klonkay István péksegéd a szegedi munkásotthon bezárása után egy katona inzultálására nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illette Horthyt és a hadseregét. „A kormányzó ellen nyilvános sértést követett el a nemzeti hadsereggel szemben nyilvánosan durva sértés megállapítására alkalmas lealacsonyító kifejezést használt”, hangzik a körmönfont vád. Klonkayt nyomban letartóztatták és 1 év fegyházat, valamint politikai jogainak 3 évre való felfüggesztését mérték ki büntetésül.149 Ugyancsak Szegeden történt, hogy Bezdán Sándor 19 éves fiatalember a katonákkal összeszólalkozván kijelentette: „úgyis addig virít a nemzeti hadsereg, mig a vörösök újra élednek”. A bírósági ítélet szerint Bezdán kijelentése nemcsak arra alkalmas, hogy a „kommunista érzelmű” lakosságot a hadsereg ellen izgassa, hanem komoly veszedelmet idézhet elő Szegeden, „hol a nagyobb számmal található kommunista érzelműek a nemzeti hadsereg ellen fokozottabb ellenszenvvel viseltetnek”.150

A rendszerrel szembeni elégedetlenség gyakran nyilvánult meg „kormányzósértésben”, amit a korábbi „felségsértés” he145 Polányi Imre: Az idegen megszállástól a gazdasági válságig 1920-1928. In: Makó, az első felszabadult magyar város. Makó Városi Tanács V.B. és Kossuth Könyvkiadó, 1969. 105. L

146 BmL Főisp. biz. ir. 1273-1920. sz. és Orosházi Friss Újság, 1929, okt. 28.

147 Páhi Ferenc-Schneider Miklós: Pusztaszertől - Pusztaszerig. Szeged, 1965. 100-110. 1. és Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak... 644. 1.

148 BmL Főisp. biz. ir. 141-1923., 33-1925. és 107-1925. sz.

149 CsmL Szegedi Ügyészség IV-3410-1920. sz. Uo. Polgm. biz. ir. 10 964-1920. sz.

160 CsmL Polgm. biz. ir. 1781-1920. sz.

47