Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

1919. november 26-án a szegedi városháza elé vonultak szent- mihályteleki városi paprikatermelő kisbérlők. A Friedrich-kor- mánynak a paprikakereskedelem monopolizálásáról szóló rende­leté ellen tiltakoztak. A szabadpiac jó árai helyett ezután szabott áron kellett átadni a megtermelt paprikát. 28-án reggel már olyan magasra csapott az elkeseredés hulláma, hogy a csendőrök lövé­sekkel és szuronnyal oszlatták fel a tömeget. Mintegy 25-en meg­sebesültek, többeket a rendőrségen vertek meg.133 1920. február 4-én több mint 200 főből álló küldöttség kereste fel Szeged pol­gármesterét a közélelmezés elégtelensége miatt tiltakozva.134 Kétegyházán a „kommunista eszméktől megmételyezett elemek” követelték az elöljáróság lemondását, mert a régi mandátum 1919 végén lejárt. A gyulai járás h. főszolgabírójának kellett rendet teremtenie.135 Az ellenállás más formáját választották azok, akik letartóz­tatott elvtársaikon próbáltak segíteni. A francia megszállás alatt levő Szegedről kiszöktették a veszélybe kerülteket, 1919 nyarán különösen Katona András festőmunkás és Dobó József mórahalmi földműves szerzett kiemelkedő érdemeket e fontos munkában. Közreműködtek Hoffmann Ödön, Dobos Jenő, Gila István és mások megszöktetésében. 1920 decemberében Zocskár András, Cseh Imre és társai megszöktették Udvardi Jánost, a KMP szegedi szervezetének titkárát, a direktórium tagját és Bartha Lászlót, a vörös karhatalom egyik szervezőjét.136 Lengyel János családja 10 hónapig bújtatta az ellenforradalmi hatóságok által halálra keresett Belocerkovszkij Antalt, a szege­di kommunista mozgalom egyik legkiemelkedőbb vezetőjét.137 A dolgozó tömegek bizalmatlanul fogadták a „Nemzeti Hadsereget”, nem léptek be a hadseregbe, szabotálták tevékeny­ségét. Szegeden 1919-ben toborzásnál a tisztviselők, hivatal­nokok jelentkeztek elsősorban. A „földmíves osztály” a leg­tartózkodóbb volt, állapítja meg Kelemen Béla. Alsóvárosban 281 egyén közül csak 21 volt földműves. 1919. június 21-től 133 Szeged múltja írott emlékekben... 248. 1. 134 CsmL Polgm. biz. ir. 1439-1920. A polgármester szerint a küldöttség túlnyomó része hivatalnokokból és kisiparosokból állt. 136 BmL Alisp. ir. 325-1920. sz. 136 A forradalmak szegedi szemtanúi... 7 — 8. 1. A szökésben való segítségéért Zocskár Andrást 1921. szeptemberében 2 évi szabadságvesztésre Ítélték. 137 Lengyel Mária (Szeged, Partizán u. 18. sz.) szóbeli közlése, valamint PI Arch. H-l-63 Lengyel Jánosné visszaemlékezése 1963. jan. 25-én. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom