Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban
BAR ANY FERENC A MUNKÁSHATALOM FELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER KIÉPÍTÉSE A VIHARSAROKBAN* 1. A. megszállók szerepe az ellenforradalom kibontakozásában 1919. augusztus elsején a Magyarországi Tanácsköztársaság végleges katonai vereséget szenvedett, a tanácskormány lemondott, s lényegében megszűnt az első magyar proletár állam. Az ország nagy területén azonban, így a Viharsarokban is, már előbb megkezdődött a munkáshatalom felszámolása a fegyveres intervenció nyomán. Az 1918. november 13-i belgrádi konvenció értelmében a vizsgált terület déli határán körülbelül a Maros vonalában 40-50 km-es semleges zónát hoztak létre. 1918 december végén a francia csapatok bevonultak Szegedre, de ott a belső politikai életbe nem avatkoztak, azt nem zavarták. A jugoszláv egységek is előre nyomultak, s november 20-án elfoglalták Szőreget, majd két nappal később Újszegedet. A Tanácsköztársaság kikiáltásának idejére megszállták a Maros-szögben levő Ferenc- szállást, Kiszombort és más községeket. A tanácshatalom létrejötte után néhány nappal, 1919. március 27-én a franciák Szegedet semleges zónában levő területnek nyilvánították, a város köré kordont vontak, és lehetetlenné tették a Budapesttel való összeköttetést, a helyi direktóriumot pedig távozásra kény- szeri tették.1 Szegeden tehát a munkáshatalom sorsa lényegében már a megszületés után öt nappal eldőlt. Viharsarok legtöbb ipari munkást foglalkoztató városát elzárták a vidéktől és ez érzékenyen érintette területünkön a szocializmus erőit, de a többi területen lényegében zavartalanul folyt a hatalom megszilárdítása, a szocialista építőmunka * Részlet egy nagyobb dolgozatból. 1 A megszállás katonai vonatkozású eseményeinek felvázolásakor Szabó Ferenc: A Vörös Hadsereg szervezése és harcai a Viharsarokban (A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919. Békéscsaba, 1969. c. kötetben.) című tanulmányát, valamint A Csongrád megyei munkásmozgalom 1917-1919. aug. 1. (Szerk.: Gaál Endre. Szeged, 1969.) című dokumentumkötetben közölt iratokat, illetve Gaál Endre bevezető tanulmányát tekintettem irányadónak. 7
