Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban
nem tartalmazza a jelentés.113 A Viharsarok területén összesen 781 esetben indítottak az ügyészségek eljárást a 4038/1919. ME. sz. rendelet szerint, kevés híján háromezer személy ellen. A gyanúsítottak majdnem felét letartóztatták, nevezetesen 1349 személyt. A nyomozási eljárást tehát igen széles körben kezdték, amiben a helyi közigazgatási szervek a csendőrség, rendőrség és magánosok feljelentései játszottak nagy szerepet. Jellemző, hogy az ügyészségek kevesebb személy ellen emeltek vádindítványt, mint, amennyi letartóztatásban volt. A törvényszékek pedig a vádolt személyeknek kevesebb mint egyharmada ellen hoztak elmarasztaló ítéletet. A Szegedi és a Gyulai Törvényszéki ítéletek összehasonlításánál kiderül, hogy a tanácsköztársasági ügyekben nem alkalmaztak egyforma mércét. Lényegét tekintve itt forradalmi magatartásért, kijelentésekért, politikai meggyőződésért büntettek és itt súlyossági sorrendet felállítani meglehetősen nehéz volt. Az adott tanács összetétele, a vádlók hangereje nagyon befolyásolta az ítélet szigorúságát. A két törvényszék ítéleteit vizsgálva úgy tűnik, a Szegedi Törvényszék sokkal súlyosabb ítéleteket hozott, mint a Gyulai Törvényszék, ha az adott vádlottak tanácskormány alatti tevékenysége, funkciója nagyjából azonos volt. Amint már szó esett róla, viharsarki egyéneket a tanácshatalom érdekében kifejtett tevékenység miatt nemcsak a Szegedi és Gyulai Törvényszéken, hanem más törvényszékeken is felelős-, ségre vontak. Görbics Lajost vöröskatonaként folytatott tevékenységéért Kalocsán állították bíróság elé. Öt hódmezővásárhelyi vöröskatonát Szolnokon ítéltek el: Bereczky Sándor és Papp Imre vöröskatonák 8-8 év fegyházbüntetést kaptak. Komlósi János 6 év fegyházat, ketten pedig 8-8 hónap börtönt.114 Am ezek csak példák, a vidékünkön kívül az ellen- forradalmi bíróságok kezébe kerültek megközelítőleg pontos számát sem tudjuk megállapítani. A bírósági felelősségrevonás és tisztogatás azonban még nem volt elegendő az ellenforradalmi rendszer számára. A köztisztviselői, hivatalnoki kar megtisztítása mellett különös gondot fordítottak a pedagógusok közötti tisztogatásra, a forradalmak alatt 113 CsmL Szegedi Főügyészség I. 42-1920. sz. 114 CsmL (Hr) Polgm. biz. ir. 90-1922. sz. 41
