Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban
összesen 58 év 8 hónap börtönbüntetést róttak ki.105 Itt azonban meg kell állapítanunk, hogy a túszok kivégzése sajnos nélkülözte a forradalmi törvényesség szellemét, a kivégzések módja sem magyarázható egyértelműen az ellenforradalmárok gyűlöletével, a makói ellenforradalmi gyilkossággal, az ellenforradalmi veszéllyel; a proletariátus ügyéhez méltatlan cselekedet volt ez. A fő felelősség a kalandor, mozgalomhoz csapódott Tóth Bélát terheli. Ultrabaloldali, anarchista magatartása különítményét is nagyban befolyásolhatta. Tóth Bélát a tanácskormány is felelősségre vonta. Mindez természetesen nem jelentheti azt, hogy ne ismernénk el a fellángoló fehérterrorral szemben a vörös terror alkalmazásának történelmi jogosultságát. 1921-ben már alkalmazták az amnesztiát is azokra, akikre várhatóan kisebb büntetés várt. így a mezőkovácsházai eseményekben részvételük miatt vádolt, részben letartóztatásban levő 34 személy ellen kormányzói közkegyelem alapján megszüntették az eljárást. 1922 elején a szentesi direktórium tagjai és a munkástanács néhány tagja elleni eljárást szüntették meg.106 Néhányan tehát a konszolidáció eredményeként hosszú vizsgálati fogság, internálás után szabadlábra kerültek, akiket az ellenforradalom kevésbé talált bűnösnek. Ez azonban még nem jelentette a tanácsköztársasági perek befejeződését. 1922 szeptember végén, október elején zajlott le a 10 napig tartó 23 vádlottat érintő Boromissza-per, amely 1919. januári makói ügyet tárgyalt.107 A Gyulai Törvényszéken a gyorsított eljárással lefolytatott tanácsköztársasági perek száma, a gyanúsítottak és letartóztatottak száma csak felényi a Szegedi Törvényszéken folyamatba tett ügyekhez képest. A Gyulai Törvényszék illetékessége jóval kisebb területre terjedt ki és működését is később kezdte meg. Orosháza Tanácsköztársaság alatti vezetőinek egy csoportját a románok kivonulása után letartóztatták és Gyulára vitték. Júliusban „különös méltánylást érdemlő okból” teljesen szokatlan módon hét vádlottat szabadon engedtek, mivel a tárgyalás úgyis csak ősszel lesz. Az őszi tárgyaláson is viszonylag enyhe büntetést mértek ki az orosházi vezetőkre. A legsúlyosabb bűn105 A per anyaga: PI Arch. 631. f. 1/1920-B-7164. I-X. kötet. Anocskai András (Tóth Béla) proletárdiktatúra alatti tevékenységéről: A Csongrád megyei munkásmozgalom... 427-432. 1. 106 PI Arch. 631. f. 3/1919IV-2568. és CsmL/Szf/ Polgm. ir.,5121-1923. sz. 107 PI Arch. 631. f. 1/1922-B —1150., valamint Makói Friss Újság, 1922. szept. 27., 28. és okt. 7. 38
