Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban
sok, az ellenforradalmárokkal szembeni fellépések miatt. A közönséges bűnök elkövetésével vádolt funkcionáriusokat és a mozgalom közkatonáit ily módon akarták lejáratni és a Tanács- köztársaság emlékét bemocskolni. A Viharsarokban a tanácsköztársasági perek a megszállás után, a magyar ellenforradalmi intézmények teljes kiépítésével kezdődtek meg. Az e vidéken elkövetett „bűntettek” a Szegedi és a Gyulai királyj Törvényszék hatáskörébe tartoztak. A Szegedi kir. Főügyészség hatásköre a Viharsarok egész területére kiterjedt. Békés, Csongrád és Csanád megyeieket, szegedieket és hódmezővásárhelyieket azonban más törvényszékeken is felelősségre vontak, és az említett két törvényszéken is tárgyaltak olyan ügyeket, amelyek a vidékünkön történt eseményekkel kapcsolatosak, de a résztvevők nem helybeli lakosok voltak. A Szegedi Törvényszék illetékességi területén tanácsköztársasági ügyekben rendszerint a Markovich Iván táblabíró által vezetett tanács hozott ítéletet. Az ügyeket általában ott tárgyalták, ahol a „bűntett” történt, ezért a Markovich-tanács 1920-1922-ben sorra járta Csongrád és Csanád megye csaknem valamennyi jelentősebb helységét, s ítélkezett a munkásosztály ügyének sok odaadó harcosa felett. A francia megszállók még ki sem ürítették teljesen Szegedet, amikor a Markovich-tanács 1920 február végén megkezdte Dr. Dreyer József rendőrkapitány, Pioker Antal és Tápai János városi rendőrök ügyének tárgyalását. Dr. Dreyer a Tanács- köztársaság idején mint vörösnyomozó, a Vörös Őrség egyik parancsnoka működött, Pioker és Tápai rendőrök is tagjai voltak a Vörös Őrségnek. Dr. Dreyer József 2 év fogházbüntetést kapott, Pioker Antal 1 év 6 hónapot, Tápai Jánost kisebb büntetéssel sújtották, egy vádlottat pedig felmetettek. 97 1920 március elején folytatták le StéhÜ István festőmunkás perét, de ügyének kivizsgálásáról már 1919 októberében hírt adtak a szegedi lapok. Stéhli a proletárdiktatúra idején a városi direktórium mellett működő katonai parancsnokság tagja volt, majd a direktórium távozása után a Szeged-felsőtanyai munkástanács intézőbizottságának tagjává választották. A bíróság a Tanács- köztársaság idején kifejtett tevékenységéért két év hat hónap szabadságvesztésre .ítélte. Áprilisban zajlott le a Czibula-pör, 97 PI Arch. 631. f. 1/1919-B-2985. és Szegedi Új-Nemzedék, 1920. febr. 28. és 29. 3* 35
